Nagy közönségsikert aratott Budapesten, a Mesterségek Ünnepén, a Türk Tanács budapesti Képviseleti Iroda és a Nemzetközi Türk Kuturális Szervezet (TURKSOY) ,,Magyarok és türkök egymás népzenéinek tükrében” címmel augusztus 21-én megrendezett programja. A budavári Kapisztrán téri színpadon számos magyar, kirgiz, üzbég, kazah, azerbajdzsáni és török művész lépett fel. A rendezvényen megjelent és köszöntőt mondott dr. Bilal Cakici a TURKSOY főtitkár-helyettese.
Rekkenő hőség, zsufolt nézőtér fogadta a Türk Tanács tagállamaiból érkező vendégeket, akik Magyarország legnagyobb népművészeti fesztiváljának, a Mesterségek Ünnepének, díszvendégeiként vettek részt a budapesti rendezvényen. A Mátyás templom mellett felállított standokon azeri szőnyegkészítők, kazak hagyományos viseletkészítők és nemezesek, üzbég batikművészek, valamint Törökország és Kirgizisztán kézművesmesterei állították ki portékáikat, méghozzá hatalmas érdeklődés mellett: a standokhoz már a délelőtti órákban alig lehetett odaférni a sok-sok érdeklődő és vásárló között. A három napos fesztivál kiemelkedő eseménye volt a huszonegyedikén megrendezett folklór előadás, amelyet a 30 évvel ezelőtt függetlenné vált közép-ázsiai államokra és Azerbajdzsánra emlékezve tartottak. Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán 1991 őszén nyerték el függetlenségüket, s ahogyan köszöntőjében dr. Hóvári János nagykövet, a Türk Tanács budapesti Képviseleti Iroda vezetője kiemelte: a Szovjetunió felbomlásával történelmük során először kezdhettek önálló életet ezek az országok. Az önállóság, a függetlenség pedig elemi erővel szabadította fel ezen türk népek elfolytott művelődési életét, s a gazdasági gyarapodás mellett hihetetlen ütemben kezdett el fejlődni a kulturális életük. Ugyanakkor a globalizáció, a gazdasági élet óriási dinamikája veszélyeket is rejt, hiszen ezen országokban hasonló tendenciák figyelhetők meg, mint amilyenek évtizedekkel ezelőtt itt, Közép-Kelet Európában. Hóvári János hangsúlyozta, hogy a türk népek kultúrájának megőrzésében, bemutatásában a vilának hatalmas segítséget, támogatást nyújt a TÜRKSOY, amiért külön köszönetet mondott Bilal Cakicinak, a szervezet három évtizedes munkájáért. A 30 évvel ezelőtt bekövetkezett világtörténelmi eseményt emelte ki beszédénen a TÜRKSOY főtitkár-helyettese is, aki ugyanakkor Magyarország szerepének fontosságáról is beszélt. Úgy vélte, a türk világ számára nagyon fontos, hogy Magyarország – megfigyelőként – csatlakozott a Türk Tanácshoz, a budapesti képviseleti iroda pedig már eddig is sokat tett a közösség kulturális életének, sokszínűségének megismertetése terén. A főtitkár-helyettes megköszönte a szervezők munkáját, egyben sok sikert és boldogságot kívánt a magyaroknak államalapító Szent István ünnepén. A rendezvényen részt vettek és köszöntőt mondtak, többen magyar nyelven, az érintett országok nagykövetségeinek képviselői. A koncert program során neves népzenészek, köztük Arszlabek Szultanbekov nogáj dombraművész, léptek fel a türk világból, akik magyar vendéglátójukkal, a Fonó zenekarral közösen is előadtak zeneműveket. A rendezvény zárásaként a türk világ népi iparművészeti ihletésű ruháit csodálhatta meg a szépszámú nézőközönség, így a türk országokból érkező színes divatbemutató zárta a színes programot.
A Hagyományok Háza az Isztanbulban működő Nemzetközi Türk Kulturális Szervezettel (TÜRKSOY), a Türk Tanács budapesti Képviseleti Irodával, valamint a Népművészeti Egyesületek Szövetségével a magyar és a türk világ néprajzi gyökereiről tartott két napos műhelybeszélgetést. ,,A magyar-türk folklór hagyományok a 21. században” címmel 2021. augusztus 18-án és 19-én Budapesten, a Hagyományok Házában megtartott rendezvény lehetőséget biztosított arra, hogy a népzene, a néprajz és a folklór legújabb kutatásainak eredményeiről cseréljék ki véleményüket a résztvevők. A Hagyományok Háza egyedülálló intézmény a világban a folklór hagyományok ápolása terén. Az a modell, ahogyan a neves magyar intézmény működik, példa lehet a türk államokban, de másutt is a világban. A Kárpátoktól az Altáj hegységig nyúló türk világban hatalmas méretű urbanizáció zajlik, ennek következtében a népi hagyományok rendszere felbomlóban van. Magyarországon is így volt ez nagyon sokáig. A Hagyományok Házának fontos törekvése, hogy a magyar modellt megismertesse a külvilággal, és ebben a munkában szoros együttműködést alakított ki a Türk Tanács budapesti Képviseleti Irodájával.
