Az új nemzetközi világrend és az orosz–ukrán konfliktus volt a fő téma a Danube Institute konzervatív agytröszt Budapesten megrendezett, „The Return and Transformation of Geopolitics” című nemzetközi biztonságpolitikai konferenciáján, amelyen részt vett és előadást tartott dr. Hóvári János nagykövet, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Iroda irodavezetője.
Hóvári János ,,A Türk világ a XXI. században” című előadásában Oroszországról elsősorban a türk népek és Törökország történelmének összefüggésében szólt. Rámutatott, hogy a türk világ napjainkban mintegy 170–200 millió embert jelent a Dunától egészen Kelet-Szibériáig. Ennyien beszélnek valamilyen türk nyelven, jelentős részük pedig a korábbi Szovjetunió területén él. 1917–1918-ban Lenin modernizációt ígért a közép-ázsiai türk népeknek, és azt, hogy ápolhatják kultúrájukat, használhatják nyelvüket. A sztálini represszió azonban főleg szenvedést és nyelvi, kulturális elsorvadást hozott ezeknek a népeknek. Az I. világháborút lezáró párizsi szerződés Törökország számára hasonló veszteségeket jelentett, mint amilyeneket hazánk is elszenvedett. Csakhogy a húszas évek elején Törökország sikeres függetlenségi harcot vívott, aminek eredményeként az 1923-ban létrejövő Török Köztársaság megőrizte etnikai határait. A második világégést követően a türk népek azonban a bipoláris berendezkedés ellenkező oldalára kerültek, hiszen Törökország 1952-ben belépett a NATO-ba, míg a testvérnépek a Szovjetunióban kényszerültek élni. Ezért az együttműködés teljesen ellehetetlenült. A Szovjetunió felbomlásával mégis új lehetőség nyílt a türk népek előtt: újjáépíthették történelmi kapcsolataikat.
Hóvári János emlékeztetett arra, hogy az együttműködés legjelentősebb eseménye a Türk Tanács 2009-ben történő létrehozása volt, ami komoly perspektívát nyitott meg Törökország, Közép-Ázsia és Azerbajdzsán népeinek életében. A szervezet Magyarországot négy évvel ezelőtt fogadta soraiba megfigyelőként, Budapesten pedig három évvel ezelőtt jött létre a szervezetet képviselő iroda. A több mint egy évtizedes építkezés eredményeként a tavalyi isztambuli csúcstalálkozón a tagországok az együttműködésük nevét Türk Államok Szervezetére módosították, és megfigyelői státuszban Türkmenisztán is csatlakozott hozzájuk.
Az egész napos nemzetközi konferencia középpontjában az amerikai külpolitika stratégiaváltása állt, amely a kelet-európai térségben is érezteti hatását. Az elmúlt harminc évben, a hidegháború vége óta a nemzetközi rendszer jelentős változásokon ment keresztül: felbomlott a Szovjetunió, az Egyesült Államok hegemón hatalommá vált, megnövekedett Kína, valamint a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország szerepe – sorolta John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke a legfontosabb geopolitikai változásokat, hozzátéve, hogy a Brexitről sem szabad megfeledkeznünk.
Tony Abbott, Ausztrália 2013 és 2015 közötti miniszterelnöke Moszkva lehetséges terveiről beszélt. Elmondta, hogy Vlagyimir Putyin célja az, hogy vasfüggönnyel zárja el Kelet-Európát, és a „nagy Oroszország” helyreállítására törekszik. Az ausztrál politikus gyakorlatilag Joe Biden amerikai elnök szavait erősítette meg, aki úgy véli, amennyiben Moszkva megszállja Ukrajnát, az a második világháború vége óta a legsúlyosabb biztonsági válságot okozhatja.
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy egyetlen államnak sem fűződik érdeke ahhoz, hogy az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódjon. A szakértők egyetértettek abban, hogy az ukrán válságra minél hamarabb megoldást kell találni.
