A Külügyi és Külgazdasági Intézet közösen a Kazak Köztársaság budapesti nagykövetségével kerekasztal beszélgetést szervezett Magyarország és a Kazak Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele 30. évfordulója és az „Új Kazaksztán” felépítését célzó reformok alkalmából. A rendezvényen részt vett és felszólalt dr. Hóvári János nagykövet, a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának irodavezetője.
Roman Vaszilenko, a Kazak Köztársaság külügyminiszter-helyettese tájékoztatta a magyar kormányzat, a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a tudomány, a szakértői és üzleti körök megjelent képviselőit a magyar–kazak kapcsolatok fejlődésének főbb állomásairól, Kazaksztán aktuális helyzetéről. A külügyminiszter-helyettes átfogó értékelést adott a Kaszim–Zsomart Tokajev elnök által kezdeményezett és az emberi jogok védelme erősítését célzó átfogó állami intézkedésekről, valamint a nagyszabású politikai, társadalmi és gazdasági reformok végrehajtásáról. Roman Vaszilenko hangsúlyozta, hogy az államfők, a miniszterek kölcsönös látogatásai, az erős szerződéses és jogi alapok, a Stratégiai Tanács sikeres tevékenysége, a kereskedelmi, gazdasági és jogi együttműködéssel foglalkozó kormányközi bizottságok, csakúgy, mint a parlamentek baráti csoportjai mind–mind hozzájárulnak a Magyarország és Kazaksztán közötti együttműködés elmélyítéséhez. Felszólalásában dr. Hóvári János emlékeztetett a magyar–kazak kétoldalú kapcsolatok elmúlt harminc évének főbb történelmi eseményeire. Rámutatott arra, hogy Magyarország azon első országok között volt, amelyek elismerték Kazaksztán függetlenségét, 1993. április 21-én pedig hazánk megnyitotta nagykövetségét Almatiban. Ugyancsak szólt a Magyarország és Kazaksztán közötti stratégiai partnerség további fejlesztésének lehetőségeiről, az „Új Kazaksztán” felépítésének útjáról, a nemzetközi politika aktuális kérdéseiről, beleértve az ukrajnai háborút és annak a regionális és nemzetközi együttműködésére gyakorolt hatását. Ebben az összefüggésben különösen fontos az oktatási együttműködésünk és az, hogy a Stipendium Hungaricum segítségével kazak hallgatók iratkozzanak be a magyar egyetemekre olyan területeken, mint az IT, a mérnöki pálya és az orvostudomány. Dr. Hóvári János kiemelte a magyar és a kazak tudósok, értelmiségiek és turkológusok közötti szellemi együttműködés szükségességét. Az utóbbi az 1970-es években kezdődött, amikor a jeles magyar turkológus, Mándoky Kongur István és a költő Buda Ferenc felkeresték Kazaksztánt és találkoztak Olzhas Suleimenov kazak íróval.
