Szijjártó Péter három országot érintő látogatást tett Közép-Ázsiában, ahol fontos tárgyalásokat folytatott kazak, kirgiz és üzbég tárgyaló partnereivel. A külgazdasági és külügyminisztert Kazakisztánban fogadta Kaszim-Zsomart Tokajev kazak, Kirgizisztánban pedig Szadir Zsaparov kirgiz elnök.
A tárcavezető először kazak kollégájával, Muhtar Tileuberdivel találkozott, akivel szót ejtettek az energiabiztonság és ellátás kérdéseiről. A miniszter leszögezte, hogy Magyarország támogatja az európai energiaellátás diverzifikációját. Sokat is tett ezért, például jelentősen megnövelte kazaksztáni kőolajimportját, mára a teljes felhasználása 16 százalékát fedezi ebből a forrásból. Viszont látni kell, hogy ezt is csak Oroszországon keresztül lehetséges Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének – mutatott rá. Kitért arra is, hogy a Mol Nyrt. a technikai vezetője egy kazak–kínai–magyar konzorciumnak, amely egy nagy kazaksztáni földgázmező kitermelésével foglalkozik. Amennyiben megkapják a kazak kormány jóváhagyását, akkor jövőre meg is kezdik a kitermelést. Emellett az MVM egyik leányvállalata két itteni erőmű építésénél is lehetőséget kapott a hűtési rendszer szállítására. Szijjártó Péter nagyrabecsülését fejezte ki Kazakisztánnak, hogy jelentős szerepet vállal a terrorellenes küzdelemben, az Afganisztánnal szomszédos térség stabilitásának megteremtésében, továbbá a szélsőséges ideológiák terjedésének megakadályozásában, valamint a migrációs folyamatokkal, a csempészettel szembeni fellépésben.
Második állomásán, Kirgizsztánban a magyar tárcavezető megbeszéléseket folytatott kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel. A tárgyalásokat követő sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Közép-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, így a továbbiakban is fontos helyet foglal majd el a magyar külgazdasági törekvésekben. Arról számolt be, hogy néhány napja megkezdte operatív működését a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alap, amelyhez a kormány ötmilliárd forint forrást biztosított a magyar cégek kirgizsztáni beruházásainak támogatására. Ennek nyomán pedig már zajlik az első projektek előkészítése: előrehaladott tárgyalások folynak vízerőművek építéséről, élőállatok szállításáról, bankautomaták exportjáról, valamint komplett öntözési és csatornarendszerek létrehozásáról. Hozzátette, hogy mindehhez megvannak a kellő alapok, miután tavaly 47 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amelynek értéke így meghaladta a 12 millió dollárt. Szijjártó Péter ezt követően érintette az ukrajnai háború témáját, amelynek – szavai szerint – minden perce biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, de negatív hatásai még a magyar–kirgiz viszonyban is nyomon követhetők, mivel a válság miatt várat magára a közvetlen légi összeköttetés megteremtése Budapest és Biskek között. „Magyarország minél előbb békét akar Ukrajnában, ez mindannyiunk érdeke” – fogalmazott. A miniszter végül fontosnak nevezte, hogy ne jöjjenek létre újabb biztonsági fenyegetések a közép-ázsiai régióban, Afganisztán ne váljon ismét migrációs hullámok kiindulópontjává, valamint eredményes legyen a terrorizmus elleni harc, és sikerüljön gátat szabni a szélsőséges ideológiák terjedésének. Ennek kapcsán szorgalmazta, hogy az Európai Unió fokozottabban támogassa Kirgizisztánnak az ezen a téren végzett áldozatos munkáját, és mielőbb írják alá az új együttműködési megállapodást az országgal. Aláhúzta: az uniónak meg kellene dupláznia a közép-ázsiai országok határvédelmére szánt támogatásainak összegét.
Zseenbek Kulubajev rámutatott, hogy idén ünneplik a Magyarország és Kirgizsztán közötti diplomáciai kapcsolatok fennállásának harmincadik évfordulóját. Leszögezte, hogy nagy utat tettek meg 1992 óta, de szerinte fontos lenne az együttműködés további erősítése számos területen.
A Magyar–Kirgiz Stratégiai Tanács második ülésén a felek kulturális együttműködési megállapodást írtak alá, illetve megegyeztek a kétoldalú együttműködés 2022 és 2025 közötti ütemtervéről.
Szadir Zsaparov kirgiz elnök a nap folyamán Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártó Pétert a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett munkájáért.
