A több országot is érintő Zrínyi-kultusz megerősítéséről, a mohácsi csata 500. évfordulójával kapcsolatos fejlesztésekről, programokról is egyeztettek magyar, horvát és török politikusok, diplomaták, kutatók, területfejlesztési szakemberek Szigetváron a ,,Nemzeti Emlékhelyeink területfejlesztési lehetőségei a magyar-horvát határ mentén” címmel megtartott konferencián.
A konferencián – mások mellett – részt vett és köszöntőt mondott dr. Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár, Gülsen Karanis-Eksioglu, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete. Az eseményen előadást tartott dr. Hóvári János nagykövet, a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Iroda irodavezetője.
A konferencia témáinak fókuszában a magyar, a horvát és a török történelem találkozási pontjairól, a Zrínyiek mai határokon átnyúló szerepéről és turisztikai lehetőségeiről hangzottak el előadások. A felszólalók megvitatták azt a kezdeményezést is, amely a 450 éves és több országra kiterjedő Zrínyi-kultusz megerősítésével és szellemi örökségnek való elismerésével kapcsolatos. A konferencián felszólaló dr. Pap Norbert egyetemi tanár hangsúlyozta: egy olyan programot hívnak életre, amelyet ideiglenesen a „Zrínyiek összekötnek” névre kereszteltek el. A program a Zrínyi-emlékezet és a folklorizálódott hagyomány helyeit fogná át és a közös kulturális örökségünk megőrzésével, a nemzeti és a helyi identitásunk erősítésével akár a határokon átnyúló kulturális útvonalat, a turisztikai ágazatot is fejlesztheti.
A rendezvényen Mustafa Aydogdu, a budapesti Yunus Emre Intézet igazgatója beszélt a török–magyar emlékév terveiről. A 2024-ben a magyar–török diplomáciai kapcsolatok hivatalos felvételének 100. évfordulója tiszteletére tartandó kulturális évad hatalmas lehetőség a két ország együttműködésének elmélyítésében. Mint elmondta, terveik szerint mintegy száz kulturális, tudományos, oktatási és egyéb programot szerveznek Törökországban. A magyar részről felszólaló Hegyi Anita mindehhez hozzátette: száz hazai programot Magyarország is vállal, az előkészületek pedig gőzerővel zajlanak annak érdekében, hogy nagyon sikeres emlékévet tarthassunk Törökországgal.
,,A Zrínyiek öröksége az Adriai-tengernél kezdődik és a Márvány-tengernél ér véget” – összegezte előadásának lényegét dr. Hóvári János, aki ismertette azt a török-magyar politikai-diplomáciai együttműködési folyamatot, annak főbb elemeit, amely 1867-ben kezdődött és napjainkban is tart. Ez az együttműködés a magyar–török megbékélésről, a történelmi emlékhelyeink feltárásáról, gondozásáról, turisztikai működtetéséről szól, s amelynek legjelentősebb epizódja az 1994 szeptemberében Szigetváron átadott Magyar–Török Barátság Emlékpark. Hangsúlyozta: törökök és magyarok 300 évig harcoltak egymással, az azt követő 300 évben azonban békében, barátságban éltek. ,,Napjainkban szövetségesek, partnerek vagyunk, hiszen mindkét ország tagja a NATO-nak, míg Magyarország – megfigyelő országként – csatlakozott a Türk Államok Szervezetéhez (TÁSZ)” – hangsúlyozta az előadó, aki hozzátette: a világon egyedülálló megbékélés jött létre a magyarok és a törökök között, Szigetvár pedig különös és fontos jelképévé vált a két nép történelmének.
A konferencián felszólalók érintették a régió, Baranya fejlesztésének jövőbeni lehetőségeit is, emellett az új, 2021–2027-es magyar–horvát határon átnyúló fejlesztési programokat, amelyek egy része érintheti a magyar-török gazdasági és kulturális kapcsolatokat is.
