A megbeszélésen a TÁSZ tagállamai és a megfigyelő országok energiaügyekért felelős miniszterei vettek részt. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte, aki az atomenergia szükségessége mellett hazánk környezetvédelem melletti elkötelezettségéről is beszélt a felszólalásában.
Baghdad Amreyev főtitkár, megnyitva a miniszteri találkozót, tájékoztatta a résztvevőket a TÁSZ legutóbbi tevékenységéről, és üdvözölte a magas szintű egyeztetés időszerűségét, tekintettel az energia egyre növekvő jelentőségére a globális teendők között. Utalva a TÁSZ 8. csúcstalálkozóján elfogadott “Turkic World Vision-2040” céljaira, a főtitkár kiemelte az energia diverzifikációt, a partnerség fontosságát, különösen a megújuló és okos energia területén. Ugyancsak javaslatot tett arra, hogy az új energia útvonalakkal kapcsolatos projektek megvalósítása érdekében hozzák létre a TÁSZ Állandó Energiaügyi Bizottságát.
Szijjártó Péter felszólalásában figyelmeztetett: a Török Áramlat fontosságát felértékelte, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat működése nem biztosított. Ezért felhívta azon országok vezetőinek figyelmét, amelyeken a vezeték keresztül megy, hogy figyeljenek a Török Áramlat működésére. Arra is emlékeztetett, hogy a magyar kormányt számos támadás érte a Török Áramlat megvalósítása miatt, ám a vezeték nélkül most hatalmas bajban volna Magyarország. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy a jelenlegi helyzet szükségessé teszi új energiaforrások felkutatását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a globális gáztartalékok 10,5 százaléka Közép-Ázsiában található. Ezért arra sarkallják az Európai Uniót, hogy tegyen erőfeszítéseket az azeri, illetve a kaukázusi és a közép-ázsiai gázforrások felhasználását biztosító infrastruktúra kiépítése érdekében, és kösse meg az ehhez szükséges kereskedelmi megállapodásokat is. Úgy vélte, szükséges a transz-anatóliai és a transz-adriai csővezetékek kapacitásbővítése, és a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása a Nyugat-Balkánon keresztül. Végül arról szólt, hogy Magyarország villamosenergia-szükségletének 50 százalékát atomenergia termeli meg, vagyis annál erősebb egy állam energiabiztonsága, minél nagyobb az atomenergia-kapacitása.
A miniszterek beszámoltak a TÁSZ energiaügyi miniszterei 2021. február 24-én on line tartott első találkozója jegyzőkönyvében szereplő feladatok végrehajtásáról, üdvözölve a TÁSZ Energiaügyi Együttműködési Munkacsoportjának megbeszéléseit. A tárcavezetők eszmét cseréltek az országaik és a térség jelenlegi energia helyzetéről, egyúttal kifejezve elkötelezettségüket az ezen a területen való együttműködés mellett. A felek elfogadták a TÁSZ 2023–2027 közötti Energiaügyi Együttműködési Programját. Az ehhez tartozó Akcióterv az alábbiakat tartalmazza: az energiaszektorra és a nemzeti programokra vonatkozó jogalkotásról és elképzelésekről való információcsere, megújuló és alternatív energiaforrások, fosszilis energiaforrások, nukleáris energia, energia hatékonyság, új technológiák bevezetése, kapacitás-építő programok, csakúgy, mint az együttműködés fokozása a nemzetközi színtéren. A miniszterek megvitatták a türk világ tag- és megfigyelő államai közötti és azon túli együttműködés perspektíváit, továbbá az energiaügyi együttműködés elmélyítésének hatékony mechanizmusait, az interkonnektivitásnak a tag- és megfigyelő államok közös projektjein keresztül történő növelését. Hangsúlyozták annak a szükségességét, hogy tovább fejlesszék a térségen belüli összekapcsolódásokat, javítsák a megújuló és alternatív energiaforrásokat. A találkozó egyik jelentős eredményeként a miniszterek elhatározták, hogy létre hozzák a TÁSZ Energiaügyi Koordinációs Bizottságát, amely felelős lesz az öt évre szóló dokumentumok végrehajtásáért. A miniszteri találkozó nemzetközi eseményekkel, illetve a Kazak Nemzetközi „Olaj és Gázkiállítás” (KIOGE) üléseivel folytatódott szeptember 28–30. között.
Megfigyelő országként Magyarország jelezte, kész a következő miniszteri találkozó házigazdája lenni.
