Mára stratégiai partnerség épült ki Magyarország és Azerbajdzsán között, minden adott ahhoz, hogy a két ország vállalatai profitálhassanak ebből az együttműködésből – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten a Magyar–Azerbajdzsáni Üzleti Fórumon. A rendezvényen részt vett a két ország nagykövete, számos vállalat, külkereskedelmi intézmény vezetője és munkatársaik. Az üzleti fórumon ugyancsak részt vett és felszólalt Hóvári János, a TÁSZ Magyarországi Képviseleti Iroda vezetője.
Köszöntőjében a külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: napjainkra rendkívül felértékelődtek a kiszámítható és megbízható kapcsolatok, és a két ország viszonya pontosan ekként jellemezhető. “Azt szeretnénk, ha minél több magyar és azeri gazdasági szereplő tudna profitálni a két ország közötti stratégiai partnerségből. Főleg most, amikor a világgazdaság nagyon rövid időn belül másodszor állt a feje tetejére” – hangsúlyozta felszólalásában.
A gazdasági szereplők együttműködéséhez a kormányok képviselőinek öt feltételt kell megteremteniük, márpedig ez jelen esetben már megtörtént. Szijjártó Péter kiemelte: az azerbajdzsáni és a magyar együttműködés mentes mindenfajta problémától. A pénzügyi feltételek kapcsán úgy vélekedett, hogy ezek adottak, mivel a magyar Eximbank 140 millió dolláros hitelkeretet nyitott a vállalatközi együttműködés finanszírozására. A jogi feltételeket illetőleg leszögezte, hogy az érvényben lévő beruházásvédelmi megállapodásnak köszönhetően biztonságban vannak a szerződések. Szavai szerint az emberek közötti kapcsolatot nagyban elősegíti, hogy hazánk évente kétszáz ösztöndíjas helyet biztosít azerbajdzsáni hallgatók számára a magyarországi egyetemeken.
A miniszter ugyanakkor fontosnak nevezte a fizikai kapcsolódást is, amelyet a Wizz Air heti két járata biztosít Budapest és Baku között. Az előrelépést jól demonstrálja, hogy a MOL-nak jelentős beruházásai vannak Azerbajdzsánban, illetve a Richter Gedeon is fokozza a gyógyszerszállításait, a HELL ENERGY pedig bérgyártás keretében hódít magának piacot az energiaitalai számára. “Tehát vannak zászlóshajók, vannak magyar sikertörténetek azerbajdzsáni vonatkozásban” – hangoztatta. A “kölcsönös bizalmat és barátságot” jól bizonyítja az is, hogy Magyarország energiaellátásának biztonságához hamarosan Azerbajdzsán is hozzájárul, az azeri földgáz már az idei évben megjelenik a magyar piacon. A tárcavezető kitért arra is, hogy a felek közötti megállapodás értelmében magyar cégek is részt vesznek majd Karabah régiójának újjáépítésében a háborús pusztítást követően. A magyar vállalatok lehetőséget kaphatnak a közlekedési infrastruktúra, az egészségügy, a közszolgáltatások, az urbanisztikai fejlesztések, a vízipar, az intézmények felépítése területén.
Hóvári János előadásában szólt azokról a személyes tapasztalatairól, amelyeket a tavaly szeptemberi Karabahban történt látogatása során szerzett. Mint elmondta, látogatása során találkozott és megbeszéléseket folytatott a karabahi újjáépítésért felelős hivatalos személyekkel, akik kifejezték, hogy az újjáépítésben aktív magyar részvételre számítanak.
