Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter március 16-án részt vett a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) első rendkívüli állam- és kormányfői ülésén Ankarában. A csúcstalálkozón Magyarország miniszterelnöke részvétét fejezte ki a ,,török testvéreinknek” a közelmúltban bekövetkezett súlyos földrengéssel kapcsolatban.
A kormányfő kifejezte Magyarország részvétét a Törökországot ért drámai földrengés miatt, és nagyrabecsüléséről biztosította azokat, akik bátor munkával mentették az embereket. Hangsúlyozta: Magyarország kutató- és mentőegységei már az első napon csatlakoztak török társaikhoz, és sok embert sikerült megmenteniük. Megerősítette, hogy Magyarország aznap 105 tonna kórházi eszközt adott át a török katasztrófavédelemnek, és azt is jelezte, hogy Törökország az újjáépítésben is számíthat Magyarországra. Megjegyezte, látja Törökországnak azt a hatalmas fejlődését, amely az elmúlt 21 évhez kötődik, amelyben meghatározó szerepe van Recep Tayyip Erdoğan elnöknek, akivel először 2013 februárjában találkozott Budapesten. Szólt arról is, hogy életében először 2000-ben tett hivatalos látogatást a török fővárosban, s már akkor meggyőződhetett a török társadalomban és gazdaságban lévő erőről. Erdogan elnök irányításával a földrengés romba döntötte országrész újjáépítése sikeres lesz.
A csúcstalálkozón Orbán Viktor megköszönte a türk államok vezetőinek, hogy a béke hangját erősítik. Köszönetet mondott Recep Tayyip Erdogannak is, aki – mint mondta – eddig sikeresen tudott közvetíteni a harcoló felek között, és arra kérte, hogy erőfeszítéseit folytassa a jövőben is. Azt is megköszönte a török elnöknek, hogy a NATO keretében Magyarország és Törökország összehangolhatja munkáját. Hazánk számára a legfontosabb az emberéletek mentése, ezért azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet az oroszok és az ukránok között és legyenek béketárgyalások. A miniszterelnök ugyanakkor annak a véleményének is hangot adott, hogy amit most látunk Európában, az több mint háború, mert valójában „egész Európa hatalmi viszonyainak újra szerkesztése történik”, és ez kihat majd a türk világra is.
Magyarországról egy másik veszélyt is látunk: olyan folyamatok zajlanak a világgazdaságban, hogy újra blokkosodás történhet. Orbán Viktor kijelentette: a világgazdaság blokkosodása ellentétes a magyar érdekekkel, Magyarország nem a blokkosodásban, hanem a konnektivitásban, az összekötésben látja a jövőt. Ebben a türk államok kulcsszerepet játszhatnak, hiszen itt együtt vagyunk európai, kaukázusi és közép-ázsiai országok, amelyek a kölcsönös tisztelet alapján kapcsolódnak össze egymással, jó példát adva az egész világnak – fogalmazott. Magyarország támogatja, hogy gazdasági, kereskedelmi és energetikai összeköttetéseik a türk államokkal új dimenzióba lépjenek. Minél hamarabb szeretnénk részt venni a Türk Befektetési Alapban is, az ehhez szükséges pénzügyi eszközeink rendelkezésre állnak – jelezte.
Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából arra is emlékeztetett, hogy a magyar–török barátság hosszú, mély gyökerekkel rendelkezik. Felidézte az 1848-49. évi magyar forradalmat és szabadságharcot, amelyet az osztrákok és az oroszok közösen vertek le. A vereség után katonatisztek, tudósok és politikusok százai menekültek az Oszmán Birodalomba, akiket a törökök be is fogadtak.
