A türk világ hagyományos tavaszünnepét köszöntötte a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodája Budapesten, az Ybl-villában és megújult kertjében. A Nevruzra, közel száz vendég érkezett – a türk diplomáciai missziók képviselői mellett üzletemberek, tanárok, itt tanuló diákok, a tudományos élet számos képviselője jelent meg.
A Nevruz kifejezés jelentése új nap, a tavaszi nap-éj egyenlőség, a tavaszi megújhodás megünneplése – hangsúlyozta köszöntőjében Hóvári János nagykövet, aki hozzátette: ez az ünnep a nemzedékek közötti megbonthatatlan kötelék, ami a türk népek hagyományait és kultúráját kiválóan jelképezi. A TÁSZ irodavezetője elmondta: a Nevruz megünneplése a különböző történelmi korszakok váltakozása ellenére is megmaradt. Ez az ünnep az oszmánok világába nem illett bele, a Szovjetunió idején pedig egyenesen tiltották a megünneplését. Amikor a kommunizmus bukása után ismét kapcsolatba kerülhettek a türk világ népei, és a közös nyelvi és kulturális gyökereket feltárták, magától értetődő volt, hogy ez közös ünnepük, amelyet a népi hagyomány tartott fenn. A 90-es évek elejétől ez az ünnep a türk összetartás egyik tartóoszlopa. ,,A Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájában is megünnepeljük, hiszen az is feladatunk, hogy összefogjuk a budapesti türk világot – hangsúlyozta Hóvári János.
A tavaszünnepen a nap sugarai bearanyozták a gyönyörű épület, az Ybl-villa homlokzatát, amelynek lépcsőjén a több nemzet ifjú egyetemistáiból alakult Budapesti Türk Ifjúsági Együttes tagjai türk és magyar népdalokat adtak elő. A kazak, kirgiz és azerbajdzsáni autentikus hangszerek szépen harmonizáltak a citera hangjával, a Nevruz tiszteletére írt dalok pedig a magyar népdalokkal.
A Nevruz szokásai ismertek máshol is, mint például a tűzugrás, tojásfestés vagy a Nevruz királyválasztás. Eredetileg az iráni újév kezdetét ünnepelték ekkor, de a Balkántól Kínáig a selyemút minden népének naptárában – adott nép nyelvének megfelelő névváltozatban – szerepel a Nevruz. 2016-ban az UNESCO felvette az emberiség kulturális szellemi örökségei közé, március 21-t pedig a nemzetközi Nevruz napjává nyilvánították. Ha messzebbről nézzük, nem csak egy bizonyos geokulturális térség, hanem az emberiség közös kultúrkincséről van szó. A csillagászati tavasz kezdete is ehhez a dátumhoz kapcsolódik, amelyről az északi féltekén mindenütt megemlékeznek, követve a keresztény ünnepkörben is.
,,Ez a nap a barátságot és a békét jelenti, ugyanakkor az itt élő, tanuló türkök és Magyarország közötti kulturális–oktatási együttműködést mélyíti el” – hangsúlyozta a nagykövet.
Az elkövetkezendő hetekben számos budapesti nagykövetség, magyarországi szervezet, baráti társaság tartja meg a Nevruz-ünnepet, ahol mindenki a saját nemzeti kultúrájának megfelelően ünnepel.
