A budapesti Néprajzi Múzeumban tartotta soros ülését a Türk Világ Múzeumainak Fóruma, tisztelegve a száz éve született Diószegi Vilmos sámánizmus kutató és orientalista emléke előtt. A rendezvényen köszöntőt mondott Hóvári János nagykövet, a TÁSZ Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője. A Fórum tagjai sorába választotta a budapesti Néprajzi Múzeumot. A következő találkozóra az azerbajdzsáni Susában kerül sor még ezen a nyáron.
Megnyitó beszédében Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: az intézmény 2022-ben elfoglalhatta a Liget Budapest projekt keretében felépült, 30 ezer négyzetméteres, új otthonát, ahová nem egészen egy év alatt már 360 ezren látogattak el. Az épületben most többek között a ,,Megérkeztünk” című nyitókiállítás, mellette a ,,Zoom” című állandó tárlat, illetve a kétszer negyven méter hosszan kialakított kerámiatér látható, a legnagyobb érdeklődés azonban a 3000 négyzetméteren jövőre nyíló állandó kiállítást övezi. Kemecsi Lajos kiemelte, hogy a Néprajzi Múzeum a magyar vonatkozású gyűjtemények mellett hatalmas nemzetközi kollekciót is őriz és gyarapít. Ebből mintegy 7.500 tárgy kapcsolódik a nyelvi vagy kulturális értelemben rokon népekhez – Oroszországon kívül ez a legnagyobb európai kollekció.
Hóvári János méltatta a Néprajzi Múzeum új otthonát – meglátása szerint az intézmény mind a forma, mind pedig a funkciók tekintetében csodálatos épületbe költözhetett. A nagykövet a magyar turkológia történetére visszatekintve szót ejtett Diószegi Vilmos munkásságáról, majd mások mellett kiemelte a török múzeumi élet megteremtésében nagy szerepet vállaló Mészáros Gyula turkológus tevékenységét is, aki Musztafa Kemál Atatürk tudományos tanácsadójaként dolgozott, kezdeményezve az Ankarai Néprajzi Múzeum megalapítását is.
Sirin Melikova, a bakui Szőnyegmúzeum igazgatója, a TÜRKSOY Múzeumok Egyesületének soros elnöke emlékeztetett arra, hogy a türk népeket szoros szálak és közös értékek kötik össze, s többé–kevésbé fordítás nélkül megértik egymás nyelvét. Az azerbajdzsáni muzeológus szót ejtett Diószegi Vilmosról, a sámánizmus elismert kutatójaként méltatva a száz éve született magyar etnográfust. Mint emlékeztetett, Magyarország hosszú idő óta szoros és baráti kapcsolatokat ápol a türk népekkel, ahogy a Néprajzi Múzeum és a türk világ kapcsolata is nagy hagyományokra tekint vissza. A Türk Világ Múzeumainak kétnapos fórumán a résztvevők bejárták és megismerték a Néprajzi Múzeum épületét és kiállításait, majd megvitatták a türk világ múzeumainak aktuális tevékenységét és tapasztalatait. Elismeréssel szóltak a megújuló és világszínvonalat képviselő magyar múzeum életről. A Türk Világ Múzeumainak Fóruma a tagjai sorába választotta a budapesti Néprajzi Múzeumot.
A Magyar Nemzeti Múzeumban L. Simon László főigazgató fogadta a türk világ múzeumigazgatóit. A türk kollégákat személyesen vezette végig a Nemzeti Múzeum tárlatain s beszélt a kiállítási anyagok megújítási lehetőségeiről.
A többnapos tanácskozás margóján számos kétoldalú megbeszélés is zajlott a magyar és a türk múzeumi vezetők között, amelyek mind az együttműködési lehetőségekről szóltak.
