A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Szultan Raev, a Türk Kultúra Nemzetközi Szervezetének (TÜRKSOY) főtitkára részvételével tartották meg azt a szoboravató ünnepséget, amelyet Szajakbaj Karalajev, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának tiszteletére rendeztek Lakitelken, a Hungarikum Ligetben. A TÜRKSOY főtitkára felkereste a Petőfi Képzőművészeti Alkotótábort és meglátogatta a térség számos kulturális emlékhelyét.
A Lantos Györgyi szobrászművész által alkotott bronzból készült mellszobor Lakitelken a Hungarikum Ligetben kapott helyet. A kirgiz hagyományban a Manasz című eposztrilógia foglalja el a fő helyet. Az eposzokat előadó énekeseket manasz-énekesnek, kirgiz nyelven manaszcsinak nevezik.
Szajakbaj Karalajev 1894-ben az Issyk-Kul régióban született. Kiváló memóriája volt, és jól ismerte a kirgiz nemzeti folklórt. Kirgiz folkloristák 1935 és 1937 között jegyezték le tőle saját Manasz-trilógia variánsát, melyeket ő további epizódokkal egészített ki. Ez hússzor hosszabb, mint az ógörög Iliász és az Odüsszeia. Ezért nevezték Szajakbájt a közép-ázsiai nomád világ Homéroszának.
Az ünnepi szoboravatón Szultan Raev arról beszélt, hogy az ünnepség a magyarság és a több ezer kilométerre élő kirgiz nép közös gyökereit, történelmét és sorsát idézi fel. Hangsúlyozta: a két nemzet gyökerei nem szakadnak szét, egy napon újra egyesítik a népeiket. A szobrot történelmi emlékműnek nevezte, amely a magyarok tiszteletének jelképe a kirgiz nép felé.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédében elmondta: az emlékezet közös értékeket és ezáltal közösségeket teremt, egymás mellé ülteti az embereket, és összekapcsolja a nemzedékeket. ,,Ha egy nép ezer esztendőn keresztül, hosszú ideig írásbeliség híján szájhagyomány útján énekmondó hősei által, nemzedékről nemzedékre képes megőrizni ősi eposzát, akkor az a nép nagyhatalomnak nevezhető: az emlékezet nagyhatalmának” – fogalmazott Kövér László. Hangsúlyozta: ez a nagyhatalom mindenkit, aki találkozik vele, arra késztet, hogy tisztelettel „magába fogadja az emlékezet szenvedélyét” – tette hozzá. Erre a szenvedélyre mindenkinek nagy szüksége van és lesz, különösen a világ nyugati felén, ahol az emlékezetgyilkolásnak már neve is van, cancel culture-nak, azaz „eltörlés kultúrának” nevezik – fogalmazott. Mint mondta: Szajakbaj Karalajev szobra „hirdesse mindenkinek Magyarországon, hogy a távoli Keleten él egy rokonunk, a kirgiz nemzet, amely megmaradt, mert megőrizte az emlékezetét, megőrizte nemzeti eposzát, a Manaszt, amely a következő ezer évben is megőrzi a kirgiz nemzetet” fogalmazott.
Szuiunbek Kaszmambetov, a Kirgiz Köztársaság államtitkára arról beszélt, hogy népüknek a Manasz egyfajta enciklopédia, egyfajta államtörvény, amely a kirgiz nép történetét, tradícióit rögzítette. Az ebben leírtakat a mai kor kihívásaival szemben a következő generációknak nemcsak meg kell őrizniük, de tovább is kell örökíteniük. Szajakbaj Karalajev kirgiz énekmondó első külföldi szobrának magyarországi felavatása tovább erősíti a magyar és kirgiz nép közötti, már eddig is sokrétű kapcsolat fejlődését. Az államtitkár külön köszönetét fejezte ki, hogy a szobor avatását a Kirgiz Köztársaság függetlenségének napjához, augusztus 31-éhez közeli napon tartották.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a Hungarikum Ligetben, a Szent István kápolna előtti téren kialakított keresztény panteonban kaptak helyet a huszadik század magyar főpapjai, vértanúi és hitvallói. A Kölcsey-ház előtti nemzeti panteon pedig azoknak ad helyet, akik Lakitelek szellemiségét formálták az elmúlt évtizedekben. Hangsúlyozta: az egykori avar települést benépesítőknek emléket állító ősök sírja körül pedig már formálódik „a magyarokkal rokon népek panteonja”. Olyan személyiségek szobrai kapnak itt helyet, akik valamilyen formában meghatározták az adott nép történelmét, gondolkodását, akár a helyét is a világban. Az első szobor Ibrahim Abaj Kunanbajuli kazah költő mellszobra volt. A lovarda, a jurtatábor és az ősök sírja által határolt terület sajátos környezetet teremt a Manasz énekmondójának is – tette hozzá Lezsák Sándor.
