A türk népek legendás költőjének, a 12. században a mai Azerbajdzsán területén élt Nizámí Gandzsavínak a szobrát avatták fel Lakiteleken, a rokon népek panteonjában. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Ali Huseynli, az Azerbajdzsáni Köztársaság parlamentjének (Milli Majlis) alelnöke, Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Nizámí Gandzsaví szobrának avatásán – amely Lantos Györgyi szobrászművész alkotása – a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának támogatásával létrejött Budapest Youth Turkic Ensemble tagjai is közreműködtek.
Lezsák Sándor beszédében kifejtette: Nizámí Gandzsaví hitéből, írásaiból, és az általa képviselt világból erőt meríthetett és építkezhetett az azerbajdzsáni nép, de a magyarok is. Felidézte: a Hungarikum Liget első, keresztény panteonjában – a Bibliaház és a Szent István kápolna mellett – a huszadik század hitvalló, mártírsorsú főpapjai és lelkészei kaptak helyet. A Kölcsey-ház előtti nemzeti panteon pedig azoknak ad helyet, akik valamilyen formában kötődtek és kötődnek ma is a Lakitelek Népfőiskolához, és az elmúlt évtizedekben formálták szellemiségét. „A magyar értékek kikötője ez” – tette hozzá. És mint mondta: egyre bővül a magyarokkal rokon népek panteonja is, bár a török, az üzbég és a türkmén nép képviselői még hiányoznak.
Ali Huseynli beszédében kiemelte: a szoboravató rendezvény is bizonyítja, hogy „az azerbajdzsáni és a magyar népnek közös múltja van, és közös jövője is lesz”. Emlékeztetett: az azerbajdzsáni nép a napokban ünnepli győzelmét, az ország szuverenitásának helyreállítását Karabah felett. Mint mondta: a magyarok a nehéz időkben kiálltak népük mellett, így a magyarok se feledjék, hogy mögöttük pedig szilárd sziklaként a Kaukázusban ott áll Azerbajdzsán.
Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte: felemelő érzés, amikor egy nagy család tagjai egy asztalhoz ülnek. A magyarok megtapasztalhatták ezt, amikor 2018-ban Magyarország megfigyelői státuszt kapott a Türk Tanácsban. A helyettes államtitkár emlékeztetett: az első szobor, amely helyet kapott a parkban, a 19. század szülötte, Ibrahim Abaj Kunanbajuli kazak költő, énekmondó, filozófus és műfordító mellszobra volt. Ezt követte a 20. századi költő, versmondó, kiváló manaszcsi, a kirgiz Szajakbaj Karalajev szobra.
Nizámí Gandzsaví az azerbajdzsáni nemzet egyik ősi kulturális központjában született 1141-ben, és ott is élte le az életét, egészen 1209-ig. Nemcsak költő volt, hanem filozófus is, továbbá jártas a matematikában, a csillagászatban, az orvostudományban, a botanikában, valamint a zenében és a képzőművészetben is. Fő műve, az Öt kincs, az öt elbeszélő költemény ma már a világirodalom remekei közé tartozik. Szentmártoni János szerint a költő emlékét Azerbajdzsán világirodalmi jelentőségéhez mérten ápolja. Művészete az azerbajdzsáni nép hagyományaiból, gondolatvilágából és észjárásból táplálkozott, méltán lehetett rá büszke hazája – fogalmazott. Hangsúlyozta: Bakuban mauzóleum őrzi emlékét, a metró egyik állomása a költő nevét viseli, 2021-et pedig – születésének 880. évfordulóját – az azerbajdzsáni kormány Gandzsaví-évnek nyilvánította, amelynek során számos, a költő munkásságát felelevenítő rendezvényt tartottak.
