Az elmúlt hónapban Asztana történelmi esemény szemtanújává vált, amely kitörölhetetlen nyomot hagyott a Türk Világban. Miért bizonyult a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) tizedik csúcstalálkozója különösen jelentősnek?
A tizedik TÁSZ csúcs kétségtelenül nagy jelentőségű alkalom volt, amely nemcsak a türk nemzetek figyelmét keltette fel, hanem a türk közeggel kapcsolatban álló globális entitásokban is rezonált. Tekintettel azokra a kapcsolatokra, amelyeket az elmúlt év során a világ színpadán különböző intézményekkel kialakítottunk, a nemzetközi partnereink szoros figyelemmel követték a csúcs fejleményeit. A mostani csúcs nem csupán szokványos találkozó, hanem a gondolkodásmódok találkozása, a közös értékek megerősítése, továbbá a jövőre készített terv volt. A tizedszerre egybegyűlő vezetők a TÁSZ ernyője alatt zajló multilaterális türk együttműködésről folytatott magas szintű megbeszéléseken vettek részt. A csúcs mottóját, TURKTIME (Eljött a Türkök ideje) nem véletlenszerűen választották ki. Ez egy olyan üzenet, afféle testamentum, amelyet a jelenlegi türk vezetők a jövendő türk fiatal nemzedékeinek szánnak.
Az államfők tanúbizonyságot tettek arról, hogy alaposan értik az előttük álló kihívásokat és lehetőségeket. Ennek megfelelően a TURKTIME – hagyományok, egyesülés, reformok, tudás, bizalom, befektetések, közvetítés, energia (Traditions, Unification, Reforms, Knowledge, Trust, Investments, Mediation, and Energy) mottójával lefektették a későbbi sarkalatos döntéseik alapjait. A mottó a TÁSZ jövőbeli erőfeszítéseinek részletes útiterveként, vezérelveként szolgál. A TURKTIME minden egyes eleme sorsdöntő fontosságú aspektust képvisel, kezdve a hagyományokkal, folytatva az egyesülést, végrehajtva a reformokat, előmozdítva a reformokat, építve a bizalmat, vonzva a befektetéseket, részt vállalva a közvetítésekben, és intenzívebbé téve az együttműködést az energetikai szektorban.
Ezen dinamikus háttér előtt a tizedik csúcstalálkozónk kiemelte a Szervezetünk érett voltát, továbbá azon képességét, hogy az idő állandóan változó hullámaihoz alkalmazkodjon. A fenti mottó szellemében a csúcs jelképezte a közös elkötelezettségünket, felmutatva, hogy a TÁSZ rugalmas a modern kihívások közepette, egyúttal megerősítve a globális színtéren élvezett hitelességét is.
Melyek voltak a csúcstalálkozó során az államfők által elfogadott kulcsfontosságú következtetések és döntések?
Mielőtt belemerülnénk a kulcsdöntések taglalásába, méltassuk először Üzbegisztán sikeres soros elnökségét. Az elmúlt évben a TÁSZ együttműködési területeinek száma jelentősen növekedett, és immár harmincra rúg. Szervezetünk sikere a döntések hatásos végrehajtásán múlik – az elmúlt tizenegy hónapban a különböző területeken nem kevesebb, mint 110 rendezvényt tartottunk.
Üzbegisztán soros elnökségi időszaka alatt, amelyet a Türk Világvízió 2040 (Türk Vision 2040) jegyében tartottak meg, hatalmas előrelépésekre került sor, célokat tűztek ki, és termékeny talajt készítettek elő a következő soros elnök számára. A csúcstalálkozó elismerte Üzbegisztán eredményeit és gratulált a sikeres elnöki időszakához. Szeretném hangsúlyozni, hogy Üzbegisztán, az elmúlt évben szakértő módon ellátva a soros elnökség feladatait, jelentős hozzájárulást tett a TÁSZ-on belüli szinergia és együttműködés szellemének erősítéséért. Annak ellenére, hogy Üzbegisztán 2019-ben csatlakozott a szervezethez, alapvető szerepet játszott a TÁSZ munkájának előmozdításában, hozzájárulva a folytatódó fejlődéséhez.
Asztanában a vezetőink a szervezet különböző munkaterületeivel foglalkoztak, különösen a politikai és gazdasági kérdésekre fókuszálva. Törekedtek azon lehetőségek beazonosítására, amelyekkel növelni lehet a szervezet befolyását, illetve közösen lehet kezelni a nyomasztó globális ügyeket. A regionális kihívásokra esett a legnagyobb hangsúly, kiemelve a közös biztonsági intézkedéseket és a fenntartható környezetvédelmi projekteket.
A csúcs mélységes aggodalmának adott hangot a gázai helyzet romlása miatt, elítélve minden olyan támadást, amelyet civilek ellen követtek el. A találkozó aláhúzta az azonnali tűzszünet szükségességét, egyúttal hangsúlyozva Palesztinában a két-állami megoldásra való törekvés kiemelkedő fontosságát. Azerbajdzsán igazságos ügye szuverenitásának és területi épségének a helyreállításában újabb megerősítésre talált, a vezetők továbbá büszkén ünnepelték Törökország születésének századik évfordulóját.
A gazdasági együttműködés is a középpontban állt, a közlekedés fejlesztésére, a kereskedelmi eljárások áramvonalasítására, továbbá az olyan kezdeményezésekre összpontosítva, mint a Türk Befektetési Alap és a TuranSEZ különleges gazdasági zóna. Ezen kezdeményezések célja a gazdasági kapcsolatok erősítése, az innováció elősegítése, és a globális gazdasági térben a kereskedelem és a befektetések számára kedvező környezet teremtése.
Egy olyan izgalmas bejelentés is elhangzott, amely 2024-re Asztanát, 2025-re pedig Isztambult jelölte ki a Türk Világ Pénzügyi Központjának. A Transz–Kaszpi Nemzetközi Kelet–Nyugat Központi Korridoron zöld utat kapott a szállítás, csakúgy, mint a fizikai és digitális szállítási projektek fejlesztése. A vezetők üdvözölték a TÁSZ Közlekedési Konnektivitási Programjának végrehajtását szolgáló akciótervet, ami híven mutatja a közlekedés terén megvalósuló együttműködés melletti elkötelezettséget. Ugyancsak fontos aspektussal foglalkozva, az államfők kiemelték a Közös Ábécé Bizottság munkáját, és elkötelezték magukat az ebben az irányban teendő közös erőfeszítések folytatása mellett.
Szervezeti döntésként a csúcstalálkozó megfigyelő státuszba helyezte a Gazdasági Együttműködési Szervezetet (ECO). Számos ország és nemzetközi szervezet törekszik arra, hogy elérje ezt a státuszt, ami a TÁSZ nagyra becsült nemzetközi helyzetét tanúsítja. Következésképpen, a vezetők egyhangú döntésével a Gazdasági Együttműködési Szervezet megfigyelővé vált, ami precedens nélküli fejlemény, hiszen az ECO az első olyan szervezet, amely a TÁSZ-on belül ezt a státuszt elérte.
A csúcs során fontos fejleménynek bizonyult, hogy Kassym-Jomart Tokayev kazak elnök javaslatára Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök, a kivételes soros elnöksége alatt a türk egység erősítéséért tett jelentős hozzájárulása elismeréseként a „Türk Világ Legfelsőbb Rendje” kitüntetésben részesült. Ezt a globálisan egyedülálló kitüntetést az államfők négy évvel ezelőtt alapították, és valamennyi vezető közös döntésével adományozható. Érdemes megjegyezni, hogy a világban sehol sem létezik hasonló érdemrend. Az első Legfelsőbb Érdemrendet a TÁSZ tiszteletbeli elnökének, Kazaksztán első elnökének, Nursultan Nazarbayevnek ítélték 2019-ben, a Bakuban tartott csúcstalálkozón. 2021-ben Ilham Aliyev részesült a kitüntetésben annak elismeréseként, hogy kiemelkedő módon erősítette a Türk Világot, illetve szerepet játszott az elfoglalt Karabak felszabadításában. 2022-ben Recep Tayyip Erdoğan és Gurbanguly Berdimuhamedov, Türkmenisztán elnöke kapta meg ezt a nagy presztízsű díjat a Türk Világnak tett odaadó szolgálatainak elismeréseként.
Szívszorító döntés született arról, hogy február 6-át a „Katasztrófák Áldozatainak és a Szolidaritás Emléknapjává” nyilvánítják. Az Üzbegisztán által tett kezdeményezés azon egység és szolidaritás mellett tiszteleg, amely a Türk Világban a Törökországot 2023 februárjában sújtott földrengés nyomán megmutatkozott. Az államfők által elfogadott Asztanai Zárónyilatkozat jelentőségét nem lehet túlbecsülni. A 156 pontból álló deklaráció a politikai téren megnyilvánuló közös akaratról tesz tanúbizonyságot, megába foglalva a türk államok átfogó programját. A Nyilatkozat egyhangú elfogadása, amely magába foglalja a gazdasági, kulturális és humanitárius területeken való együttműködést, – beleértve mind az apró, mind pedig a kiemelkedő eseményeket – még inkább rámutat a Türk Világ egységére és szolidaritására.
Hogyan kapcsolódnak ezen döntések a Türk Államok Szervezetének célkitűzéseihez?
Teljesen harmonikusan. Előmozdítják a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatokat, támogatják a gazdasági növekedést, a közös cselekvés és együttműködés révén pedig kezelik az előttünk álló kihívásokat. A csúcs eredményei – úgy a konkrétak, mint az előirányozottak – megtestesítik a TURKTIME lényegét. A gazdasági együttműködés, a kulturális kezdeményezések, valamint a biztonsági kérdésekben tett közös erőfeszítések szorosan illeszkednek a türk államok előremutató jövőképéhez. A tagállamaink, amelyeket a közös identitás, a történelem, a nyelv és más kötelékek kapcsolnak össze, univerzális platformra lelnek a TÁSZ-ban. A Vízió 2040 és a Stratégia 2022–2026 vezérelt TÁSZ olyan tevékenységeket irányít, amelyek a jövőbe kövezik ki az utat. A csúcs döntéseinek továbbgyűrűző, pozitív hatása van, amely még jobban összekapcsolt és harmonikus türk világhoz járulnak hozzá. A stabilitás, a gazdasági növekedés és a kulturális csere ennek az átalakító hullámnak a tetején találhatóak.
A szervezetünk, mint egy jó hírű nemzetközi entitás, amely a térségünkben szavatolja a biztonságot és a stabilitást, konstruktív kapcsolatokat ápol a külvilággal. A TÁSZ iránt megnyilvánuló érdeklődés sokat elárul, és mi kíváncsian várjuk a Gazdasági Együttműködés Szervezetével, a legújabb megfigyelő tagunkkal való gyümölcsöző együttműködést.
Egyébként milyen országok csatlakozhatnak a Türk Államok Szervezetéhez, és milyen feltételek léteznek a megfigyelő tagságon kívül?
A tizennégy évvel ezelőtt aláírt Nahicseváni Egyezmény 22. cikkelye szerint csakis türk államok válhatnak a szervezet tagjaivá. Ezek tipikusan olyan országok, amelyekben a lakosság többsége türk, és az államnyelv valamelyik türk nyelv. Ezen kritériumok alapján Azerbajdzsán, Kazaksztán, Kirgizsztán, Törökország és Üzbegisztán a TÁSZ tagállamai. Miközben nagyra becsüljük számos ország és intézmény érdeklődését, amelyek megfigyelő tagságot szeretnének elérni, valamennyi kérésnek nem áll módunkban eleget tenni. Partner státuszt ajánlunk fel, amelynek a felvételi kondíciói rugalmasabbak. Bármely olyan ország vagy szervezet, amely osztja az érdekeinket, és érdeklődik a különböző projektjeink iránt a gazdaság, a közlekedés és a kultúra területén, létesíthet partnerségi kapcsolatot a TÁSZ-szal. Ezt a Partnerséget egy külön megállapodás aláírásával formalizáljuk.
A TÁSZ szívesen létesít partnerségi kapcsolatokat a világ más országaival vagy szervezeteivel, feltéve, hogy léteznek közös érdekek. Nyitottak maradunk a konstruktív párbeszéd és a kölcsönösen hasznos kapcsolatok felé mindazokkal, akik készek velünk együttműködni.
Miképpen intézi a TÁSZ a türk világban működő más türk együttműködési szervezetekkel való kapcsolatait?
A TÁSZ, miképpen a többi türk együttműködési intézmény, köztük a TURKSOY, a TURKPA, a Türk Akadémia, a TCHF és a TCCI, önzetlen és baráti szervezet, amelyet a közös célokon osztozó testvér országok hoztak létre. Az ezen szervezetek közötti egyeztetés életbevágó, és a Koordinációs Bizottság, amely a TÁSZ Titkársága alatt működik, gondoskodik arról, hogy a tevékenységük összehangolt legyen. Azok az erőfeszítések, amelyek a türk együttműködési szervezetek zászlóinak a koordinálására irányulnak, azt az egységes frontot tükrözik, amelyet ezen entitások a türk világon belül képviselnek.
Hogyan készül a TÁSZ a jövőre, illetve mire számíthatunk a kazak soros elnökség folyamán?
A mérföldkövet jelentő asztanai csúcsot követően a vezetőink konkrét célkitűzéseket fogalmaztak meg, amelyek a gazdasági integráció mélyítésétől a kulturális csereprogramok bővítéséig terjednek. A technológia, az oktatás, az emberi erőforrások és egészségügy területén tett kezdeményezések híven mutatják az előretekintő megközelítésünket, amelyeket a horizonton felbukkanó kihívásokkal és lehetőségekkel szemben alkalmazunk.
Az asztanai csúcs lényegében a jövő felé vezető pályára állította a TÁSZ-t, a folyamatos párbeszédre, a diplomáciai részvételre és a dinamikus stratégiákra összpontosítva. A mindent átfogó célkitűzésünk az, hogy együttműködő környezetet ápoljunk, hogy legyűrjük az esetleg felmerülő kihívásokat, és biztosítsuk a türk államok kollektív teherbíró képességét.
A tizedik TÁSZ csúcstalálkozó több mint egy egyszerű dokumentum – a jövőbe vezető útitervként szolgál, kifejezve a türk nemzetek közös törekvéseit a globális szintéren. Ez a Nyilatkozat előre vetít egy olyan jövőt, amelyben a gazdasági erő, a kulturális gazdagság és emberi tőkefejlődés egy irányba mutatnak, és ilyen módon élettel teli portrét fest arról, miként jut el a türk világ a következő korba.
Zárásképpen, a türk államok történelmében a tizedik (asztanai) csúcstalálkozó sorsdöntő mérföldkőnek számít. A türk államok nem csupán nemzetek, – ők a közös sors kovácsai, akik mindnyájunk számára hidakat vernek egy még jobban összekapcsolt és virágzó jövő felé.
Ha pedig a kazak soros elnökségre tekintünk, egy rendkívül termékeny időszakra számítunk, amelyet jelentős tevékenység fog jellemezni. Ezek ez erőfeszítések olyan különböző területeket fognak majd át, mint az ifjúság és a sport, a kultúra és az oktatás, az egészségügy, a gazdaság és a kereskedelem, továbbá olyan új felületeket, amelyek tovább fogják erősíteni az egységünket. Az elkövetkező elnöki időszak mindenképpen transzformatív fejezet lesz, amely a Türk Államok Szervezetét még nagyobb kohézió és haladás felé fogja vezérelni.
