Immár hagyomány, hogy a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodája rendszeresen megemlékezik azokról a magyar turkológusokról, akik komoly érdemeket szereztek pályájuk során. Így volt ez legutóbb is, amikor az Iroda szervezésében – születésének 110. évfordulója alkalmából – Halasi-Kun Tibor életére, munkásságára emlékeztek a budapesti Ybl-villában. A rendezvényen előadást tartott Dr. Uli Schamiloglu, az asztanai Nazarbajev Egyetem Kazah Nyelv és Türk Tanulmányok Tanszékének tatár származású amerikai vendégprofesszora.
A rendezvényen megjelenteket Dr. Vásáry István nagykövet, a budapesti Képviseleti Iroda igazgatója köszöntötte, aki arra emlékeztetett: a 110 évvel ezelőtt született kiváló turkológus professzor Németh Gyula (1890–1976) tanítványa volt, s aki páratlan életútja során három nemzet életében hagyott hátra komoly örökséget. Halasi-Kun Tibort ugyanolyan tisztelet övezi Törökországban és az Egyesült Államokban, mint Magyarországon. A nagykövet örömét fejezte ki, hogy erre a megemlékezésre elfogadta meghívását Schamiloglu professzor, aki az Egyesült Államokban a hetvenes években tanítványa volt Halasi-Kunnak. Hangsúlyozta: egy olyan turkológus és tanár emléke előtt tisztelgünk, akit az egész türk világban tisztelnek.
Előadásában Uli Schamiloglu részletesen ismertette Halasi-Kun Tibor rendkívül gazdag életútját, kezdve a zágrábi születésétől az egyesült államokbeli Connecticut-ban bekövetkezett haláláig. Személyes hangvételű, színes és izgalmas előadásában szólt arról, hogy Halasi-Kun Tibor életében két döntő fordulat történt: 1931-es találkozása Németh Gyulával, aki felfedezte tehetségét és bevezette a turkológia világába, illetve az a döntése, hogy professzora nyugdíjba menetelekor nem tér haza, hanem a Columbia Egyetemen marad. Mint elmondta, Halasi-Kun Tibor útja a Pázmány Péter Tudományegyetem Török Filológiai és Magyar Őstörténeti Intézetében kezdődött, Ankarában folytatódott, majd 1952-ben a török kormány megbízásából a Columbia Egyetemen teljesedett ki. A New York-i Columbia Egyetemen megalapította a Near and Middle Eastern Studies és a Center for Turkish Studies elnevezésű Közel és Közel-Keleti és Turkológiai Központokat, majd ezt követően Isztambulban létrehozta az American Research Institute in Turkey (ARIT) nevű egyetemközi intézményt (1963).
Schamiloglu professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy Halasi-Kun dolgos, szorgalmas életében nemcsak kiemelkedő tudós, hanem kiváló tudományszervező is volt, aki maradandó értékeket hagyott maga után. 1973-ban életre hívta az Archivum Ottomanicum folyóiratot, amelynek szerkesztését Hazai György vette át tőle. Ebben a munkában Halasi-Kunt germanista felesége, Éva, (1942-ben házasodtak össze) odaadóan támogatta. Az amerikai professzor – helyenként elérzékenyülve – személyes élményeit is belefűzte mondanivalójába. Felidézte, hogy Halasi-Kun Tibort még súlyos, elhúzódó betegsége sem akadályozta meg az aktív tudományos munka ellátásában. Mint elmondta, Halasi-Kun Tibort mindenki szerette, embersége példaértékű volt, melegszívű, együttérző, segítőkész embernek született, aki ,,szuper szervező és adminisztrátor” is volt egyben.
Előadása végén Uli Schamiloglu eredeti családi fotókat mutatott be Halasi-Kun Tibor családjáról, gyerekeiről, a new milfordi házukról, amelyeket fia, Halasi-Kun Ádám bocsátott az előadó részére a személyes levelével együtt.
