A Magyar−Török Kulturális Évad égisze alatt szerveztek szimpóziumot az Országos Széchenyi Könyvárban (OSZK), amelynek megrendezését a házigazdák mellett az ankarai Elnöki Nemzeti Könyvár és a TÁSZ Magyarországi Képviseleti Irodája is támogatta. A 2024. december 4-i rendezvény fókuszában az erdélyi származású nyomdaalapító diplomata, İbrâhîm Müteferrika életműve állt. A szimpóziumon a Képviseleti Iroda ügyvezető igazgatója, Dr. Vásáry István nagykövet is felszólalt.
A Magyar−Török Kulturális Évaddal a diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját ünnepli a két ország. Az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozatba illeszkedik az İbrâhîm Müteferrika életét feldolgozó konferencia, amely a két országot összekötő, magyar származású, oszmánli nyelven publikáló diplomata, nyomdász és szakíró hagyatékára fókuszált. Az általa létrehozott első török officina termékei egyszerre voltak török ősnyomtatványok és személyi hungarikumok. Életműve híd a két ország, a két nép, a két nemzet között.
Az Országos Széchenyi Könyvtárban megtartott szimpóziumon a házigazda nevében Gerencsér Judit általános főigazgató-helyettes köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében hangsúlyozta: „Képes megérteni egymást a magyar és a török kultúra, a képződő kulturális tőke pedig olyan energiával bír, amely minduntalan találkozásra szólít, ennél fogva nagy öröm az OSZK számára, hogy közösen megszervezhette a szimpóziumot. „Biztos vagyok benne, hogy a konferencia előadói képesek arra, hogy inspirálják egymást a diszkussziók során. Életben kell tartanunk az egymáshoz vezető nyelvet azért, hogy az utánunk jövő generációk is beszélgethessenek azokról az értékekről, történetekről, amelyekben mindannyian ott vagyunk.”
A szimpóziumon felszólaló Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország budapesti nagykövete emlékeztetett arra, hogy a Magyar−Török Kulturális Évad tavaly decemberben indult útjára, amikor Erdoğan török elnök Budapestre látogatott. ,,Száz rendezvényt terveztünk, de a mai szimpózium immár a 114-dik. Magyarországon 14 különböző városban közel ezer török művész lépett fel, közel egymillió embert értünk el” – hangsúlyozta a nagykövet. Kijelentette: 2025 a ,,Tudomány és az Innováció” éve lesz a török–magyar kapcsolatokban, amelynek keretében legalább ilyen színvonalas programsorozatot terveznek, mint amilyen az idei volt. Beszédében külön kitért Magyarországnak a TÁSZ-ban betöltött fontos szerepére, a budapesti képviseleti iroda tevékenységére, amely nagyban hozzájárul a türk nemzetek közötti együttműködés elmélyítéséhez.
Dr. Vásáry István turkológiai szempontból kiemelkedő személyiségnek nevezte İbrâhim Müteferrikát, aki 1729 és 1742 között készítette el tizenhét kiadványát. A Müteferrika-nyomda által kiadott művek témaválasztását a nyomdavezető tudományos érdeklődése határozta meg: mindenekelőtt földrajzi, történeti, nyelvtudományi alkotások kerültek ki a sajtó alól, de akad köztük útleírás, politika-filozófiai értekezés is. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: a XVIII. század első harmadában induló török nyomdászat különleges helyet foglal el a magyar–török kulturális kapcsolatokban: a két nép közös történetének pozitív eleme, hogy a nyomdászat jelentette kulturális vívmányt egy erdélyi származású magyar honosította meg az Oszmán Birodalomban. Vásáry István reményét fejezte ki, hogy jövőre Kolozsváron, Müteferrika szülőhelyén, emléktáblát avathatnak a tudós-diplomata tiszteletére.
Az egész napos szimpóziumon magyar és török történészek tartottak előadásokat, a program pedig állófogadással egybekötött kötetlen beszélgetéssel zárult az Ybl-villában.
