A magyar–török kapcsolatok elmúlt száz évéről, valamint a Türk Államok Szervezetében (TÁSZ) betöltött magyar szerepvállalásról esett szó a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásában.
A Türk Államok Szervezete és Magyarország című prezentációval folytatódott április 11-én a Ludovika Szabadegyetem. A Török Köztársaság kikiáltásának századik évfordulója alkalmából a magyar–török kapcsolatokra fókuszáló előadássorozaton ezúttal Hóvári János, a TÁSZ magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője tartott előadást. A nagykövet azt hangsúlyozta, hogy a magyar–török barátság annak ellenére mindig fennmaradt, hogy II. világháború után a két ország a nagyhatalmak közötti harc ellentétes pólusára került.
A Török Köztársaság megalakulása közismerten Musztafa Kemál Atatürk nevéhez fűződik. Az Oszmán Birodalom éppúgy, mint az Osztrák–Magyar Monarchia, elveszítette az első világháborút, azonban Atatürk vezetésével sikeres szabadságharcot vívott, ami végül megmentette a fiatal török állam etnikai határait. Azzal, hogy a török nép bebizonyította: az antant legyőzhető, a magyarok számára is példát mutatott. A turkológus irodavezető kiemelte, az 1923. október 29-én kikiáltott Török Köztársaságot a Magyar Királyság az elsők között ismerte el, az új állam az első nemzetközi szerződését a magyarokkal kötötte Isztambulban. A szerződés szelleme a mai napig érvényben van: túlélte a világháborút, és az azt követő hidegháborút is, különböző újabb utódszerződésekkel száz év után is kapcsolataink alapját képezi.
Az első hivatalos miniszterelnöki szintű látogatásra 1930-ban került sor, s ezt követte Gömbös Gyula 1933-as törökországi útja. Musztafa Kemál Atatürk ekkor szorgalmazta a hamarosan megnyíló Ankarai Egyetemen az új Hungarológiai Intézet létrehozását. Hóvári János rámutatott: a két világháború között több híres magyar is ellátogatott Törökországba. Nagy jelentősége volt Bartók Béla 1937-es tíznapos látogatásának. Gábor Zsazsa, a híres színésznő, akinek első férje török volt, az ankarai társasági élet nagy kedvence volt 1935–1940 között.
A történész előadó arról is szólt, hogy Magyarország német megszállása napján, 1944. március 19-én a budapesti török követségen lelt menedéket Kállay Miklós miniszterelnök. A területi viták miatt Sztálin ekkor már ellenségesen viszonyult Törökországhoz, így a törökök 1952-ben csatlakoztak a NATO szervezetéhez, miközben hazánk 1955-ben a Varsói Szerződés része lett. A hidegháború enyhülése során – 1970-ben – jött létre az első török külügyminiszteri szintű látogatás Magyarországra.
A magyar–török hivatalos kapcsolatok a rendszerváltozás után rendeződtek, 1999-ben pedig azonos katonai szövetségbe kerültünk: a NATO-ba. A Magyar–Török Stratégiai Együttműködési Tanács 2013 óta működik rendszeresen, majd hazánk 2018-tól – az ebben résztvevő tagországok meghívására – megfigyelő lett a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsában, a mai Türk Államok Szervezetében (TÁSZ).
A két ország diplomáciája jelenleg azon dolgozik, hogy 2023 decemberében a magyar–török kiemelt stratégiai partnerség dokumentumával megerősítsék a száz éve, 1923 decemberében aláírt első barátsági szerződést.
