Mit keres és mit találhat Magyarország a türk államok között?
Írta: Kohán Mátyás
Energiaszállítás, aszálymegelőzés, zöld gazdaság, s háború helyett diplomácia: Kubanicsbek Ömuralievet, a Türk Államok Szervezetének főtitkárát kérdeztük Magyarország és a türk országok együttműködésének lehetőségeiről.
Kubanicsbek Ömuraliev (1960-) kirgiz diplomata, 2022 novembere óta a Türk Államok Szervezetének főtitkára. 1984-ban a K. I. Szkrjabin Kirgiz Mezőgazdasági Intézetben végzett gépészmérnökként, majd 1994-ben nemzetgazdasági szervezés és tervezés szakirányon végezte el az Nemzetgazdasági Vezetők és Szakemberek Összorosz Továbbképző Intézetét. 1993-1995 között az Egyesült Államokban a Texas A&M Egyetemen, a Nebraskai Állami Egyetemen, illetve a Washingtoni Állami Egyetemen tanult, 1996-ban pedig a Dél-Koreai Nemzeti Egyetemen. 1999 óta diplomata, volt az Egyesült Arab Emírségekben kirgiz főkonzul, illetve nagykövet a FÁK-nál, Belaruszban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Törökországban és Izraelben.
***
Múlt év vége óta vezeti főtitkárként a Türk Államok Szervezetét. Hogyan látja a szervezet küldetését, céljait, eredményeit?
Meglapítása óta a TÁSZ három lépcsőben ment keresztül átalakuláson. Ezek közül az első a türk országok 1992-es csúcstalálkozója volt, amely az első lépést jelentette a regionális integráció felé. 2009. október 3-án Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország elnökei aláírták a nahicseváni szerződést a Türk Államok Együttműködési Tanácsának megalapításáról. 2018-ban csatlakozott a szerződéshez Üzbegisztán, s ugyanabban az évben lett megfigyelő Magyarország, 2021-ben pedig Türkmenisztán. Stratégiai jelentőséggel bírt a 2021. november 12-i isztambuli csúcstalálkozó is, amikor a Tanácsot átnevezték teljes értékű nemzetközi szervezetté, a Türk Államok Szervezetévé.
Országainkban 173 millió ember él, azaz több, mint 2 százaléka a világ lakosságának.
Emellett a TÁSZ tagállamaiból származik a világ gazdasági össztermékének több mint 3 százaléka. Biztonsággal mondhatom, hogy a TÁSZ-ban hatalmas potenciál van, számos irányban vannak lehetőségei az együttműködés fejlesztésére.
Alapító okiratunk, a nahicseváni szerződés második cikkelye szerint a szervezet célja a béke és biztonság erősítése, valamint a politikai, gazdasági, kulturális, környezetvédelmi és tudományos együttműködés.
Az elmúlt években valódi eredményeket értünk el az egymással való integráció terén történelmi, nyelvi és kulturális gyökereinkre alapozva. Jelentős eredmény, hogy az előző csúcstalálkozókon elfogadtuk a Türk világ-vízió 2040 koncepciódokumentumot, illetve szervezetünk stratégiáját a következő öt évre vonatkozóan. E dokumentumok mentén igyekszik a TÁSZ megfelelő körülményeket teremteni a kölcsönös kereskedelem és befektetések számára, megkönnyíteni a vám- és tranziteljárásokat, fejleszteni az együttműködést a tudomány, technológiák, oktatás, egészségügy, kultúra, ifjúságpolitika, sport és turizmus terén. E célok elérése érdekében a Szervezet saját struktúráin keresztül dolgozik, mint a Türk Kultúra Nemzetközi Szervezete (Türksoy), a Türk Államok Parlamenti Közgyülése (TürkPA), a Nemzetközi Türk Akadémia, a Türk Kultúra és Örökség Alapítvány, valamint a Türk Kereskedelmi és Iparkamara. Ehhez járul hozzá a TÁSZ magyarországi képviselete is.
Milyen álláspontot képviselnek a türk államok az ukrajnai háború ügyében?
Minden dokumentumunk, köztük a nahicseváni szerződés és a Türk világ-vízió 2040, a jószomszédi viszonyok iránti elkötelezettségünket demonstrálja, illetve a kölcsönös bizalomépítésre és együttműködésre irányul úgy térségünkben, mint azon kívül. Így az orosz-ukrán kérdésben elfoglalt álláspontunk is azon hozzáállásunkat tükrözi, hogy minden kérdés politikai-diplomáciai eszközökkel, konstruktív együttműködés által oldassék meg.
Ezért értékeljük pozitívan Magyarország álláspontját is, amely szintén a konfliktus békés rendezése érdekében lép fel.
Ugyanakkor szeretném különösen is kiemelni Törökország közvetítői szerepét ebben a konfliktusban, illetve törekvéseit az isztambuli gabonakihozatali egyezmény és más tárgyalási folyamatok, köztük a fogolycsere kapcsán. A török fél intézkedései óriási mértékben járulnak hozzá a világ élelmezésbiztonságához, és nyitva tartják a párbeszéd csatornáit a harcoló felek között. Fontos megemlítenem emellett a többi TÁSZ-tagállam által nyújtott humanitárius segítséget is.
Kétségtelen, hogy az orosz-ukrán konfliktus és az Oroszország elleni szankciók bevezetése negatívan hat a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítésére, illetve a tagállamaink Orosz Föderációval kötött gazdasági megállapodásainak teljesítésére. Országaink emellett az energiaárak emelkedését és inflációs folyamatokat is tapasztalnak. Ezen körülmények közepette különösen is megnő a TÁSZ és államaink regionális integrációjának szerepe.
Miben látja Magyarország jelenlétének értelmét a TÁSZ-ban?
Bár Magyarország a TÁSZ-ban megfigyelő, minden irányban aktív együttműködést folytat az összes tagállammal a kölcsönös előnyök alapján, a nemzeti érdekeket figyelembe véve. Közös történelmi és kulturális gyökerekkel bíró nemzeteink szellemi újjászületésének, egymás kölcsönös gazdagításának vagyunk tanúi. Szemléletes példája ennek Magyarország aktív részvétele a Nomád Világjátékokban, a múzeumok együttműködése, a közös kiállítások, kultúrnapok lebonyolítása, a turizmus fejlesztése.
Fontos megjegyezni, hogy Magyarország különös figyelmet fordít a gazdasági együttműködés megerősítésére, kiváltképp az energiabiztonság területén úgy kétoldalú, mint regionális szinten. Ezen együttműködés jellemző példája volt a Budapesten március 30-án harmadik alkalommal megtartott energiaminiszteri találkozó. Kölcsönösen előnyös együttműködés folyik az oktatás és tudomány területén is: országainkból ma több mint 2000 diák tanul Magyarország egyetemein a Stipendium Hungaricum program keretében, közös kutatások folynak és publikációk jelennek meg. A multilaterális együttműködéshez nagyban hozzájárul a TÁSZ magyarországi képviselete, amely 2019-ben Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdeményezésére jött létre. A képviselet feladata biztos hídként szolgálni a TÁSZ és az EU tagállamai közötti együttműködés fejlesztésére. Nagy jelentősége lesz annak is, hogy a TÁSZ magyarországi képviseletének koordinálásával hamarosan megnyílik az Aszálymegelőzési Intézet.
Az aszálymegelőzés és klímaváltozás, valamint a hatékony vízgazdálkodás területén tervben van közös projektek megvalósítása. Ez az együttműködés végső soron pozitív eredményeket hoz országaink élelmezésbiztonságának elősegítése szempontjából.
Szintén tervezzük, hogy fejlesztjük a kölcsönösen előnyös együttműködést az európai intézetekkel és nemzetközi szervezetekkel. Ennek érdekében megtettük már az első lépéseket. Március 31-től április 4-ig Bécsbe látogattam, ahol konstruktív tárgyalások folytak az EBESZ-szel, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetével, Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával. Korábban tárgyaltunk az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének budapesti területi irodájával is. Itt konkrét megállapodásokat értünk el, mellyel megteremtettük az együttműködés fejlesztésének, közös programok és projektek megvalósításának jogi alapjait.
Miben áll az ön által is említett gazdasági együttműködés Magyarország és a türk világ többi állama között?
Mára Magyarország stratégiai partnerségi megállapodást kötött a TÁSZ minden tagállamával, amikben kulcsfontosságú irányként jelölte meg a kereskedelmi-gazdasági együttműködést. Emellett megszületett a gazdaságjogi talapzat és megalakultak a kormányközi bizottságok a kereskedelmi-gazdasági együttműködéshez. A TÁSZ összes tagállama és Magyarország viszonossági alapon nagykövetségeket nyitott egymásnál.
Gazdasági együttműködésünk is a TÁSZ tagállamainak prioritásain alapul, melyek a Türk világ-vízió 2040-ben és a TÁSZ 2022-2026-os fejlesztési stratégiájában kerültek kijelölésre. Kulcsfontosságú szerep jut a zöld gazdaság fejlesztésének és a zöld technológiák bevezetésének, az energiahordozókkal való kereskedelem fejlesztésének, az energetikai infrastruktúra és a régióközi hálózatok bővítésének. Ebben az évben a TÁSZ keretében elfogadják a 2023-2027 közötti energetikai együttműködési programot és útitervet.
Magyarország aktívan vesz részt az energetikai együttműködésben, és hídként szolgálhat a TÁSZ és az EU tagállamainak energetikai együttműködésében.
Magyarország pillanatnyilag aktívan együttműködik a TÁSZ-szal és tagállamaival az azeri gáz Magyarországra és más európai országokba való beszállításának elősegítésében. Fontos prioritás a szállítási útvonalak bővítése is, különösen is a Kaszpi-tengeri szállítási folyosóé, amely Kínát Közép-Ázsia országain keresztül köti össze az EU tagállamaival. A TÁSZ tagállamai, kiváltképp a közép-ázsiai országok érdekeltek a közvetlen légi kapcsolat kialakításában is Budapest felé, ami kétségtelenül „megnyitja a kapukat” a turizmus és kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítésére az EU többi tagállamával. Sokat ígérő együttműködési irány a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, illetve a mezőgazdasági termékek kereskedelmének bővítése is – emellett kétségtelenül nagy jelentőséggel bír a befektetési együttműködés is. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország hajlandónak mutatkozott hozzájárulni a Türk Befektetési Alaphoz, és aktívan részt venni a gazdasági projektek közös megvalósításában.
Mire fog fókuszálni a Türk Befektetési Alap?
A Türk Befektetési Alap aktivitása számos irányt fog majd követni. Közéjük tartozik a regionális kereskedelem fejlesztése, a kis- és közepes vállalkozások projektjeinek finanszírozása, valamint a közös finanszírozási együttműködés a nemzeti és nemzetközi pénzintézetekkel, fejlesztési intézményekkel, kereskedelmi kamarákkal, magánszereplőkkel. Az Alap emellett dolgozni fog a logisztikai láncok, a tárolási és termelési kapacitások bővítésén, a digitális infrastruktúra megteremtésén. Különös figyelmet fordít majd az állami és magántőke együttműködéseire. Ezen kívül az Alap finanszírozni fog majd fejlesztési projekteket a kölcsönös érdek tárgyát képező területeken, mint az ipari termelés, az infrastruktúra, a szállítmányozás, a mezőgazdaság, az információs és kommunikációs technológia, illetve a turizmus.
A legfontosabb irány mégis a zöld gazdaság megteremtéséhez szükséges projektek finanszírozása lesz,
a megújuló energiaforrásoké, a természeti környezet védelméé. Emellett anyagi támogatást nyújt majd az Alap a befektetési projektek előkészítéséhez, és megteszi a szükséges szervezeti lépéseket céljai elérése érdekében.
