Az utóbbi években megnőtt Közép-Ázsia jelentősége, Magyarország pedig más szereplők előtt, sokkal korábban megkezdte a kapcsolatok kiépítését a térség országaival, így ebből a szempontból ma versenyelőnyben van – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter miután találkozott kirgiz kollégájával Budapesten.
A tárcavezető a kirgiz külügyminiszterrel, Zseenbek Kulubajevvel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Közép-Ázsia mára jelentősen felértékelődött, miután az ukrajnai háború és az elrendelt szankciók miatt az addig jól működő tranzitútvonalak és kereskedelmi kapcsolatok ellehetetlenültek. “Ezért a keleti világgal való kereskedésnek a fizikai útvonalai és részben a beszerzési forrásai áttevődtek Közép-Ázsia térségére. Magyarország, mivel megfigyelőként részt vesz a Türk Államok Szervezetének munkájában, már jelen van ebben a térségben, és ez számunkra stratégiai előnyt jelent” – húzta alá. “Sokat profitálunk ebből az együttműködésből, és érvényesítjük is a versenyelőnyünket” – szögezte le.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar–kirgiz kereskedelmi forgalom tavaly 71 százalékkal nőtt, és rekordot döntött. Idén eddig 3,5-szeres bővülést regisztráltak. Üdvözölte, hogy a korábbi gazdasági megállapodások alapján a magyar vállalatok komoly lehetőségeket kaptak Kirgizisztán vízellátásának és öntözésének modernizálásában, illetve az élelmiszeripar területén is zajlik különböző projektek előkészítése. Továbbá rövidesen megindulhat egy magyar cég naperőmű-építési beruházása, és a közös acélgyártás is megkezdődött Biskekben HUF2,5 milliárd értékben.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy új lendületet kapott az oktatási együttműködés azzal, hogy a két rektori konferencia együttes ülést tartott, s egyre szorosabb a kapcsolat több magyar és kirgiz egyetem között. A közép-ázsiai országból évi kétszáz hallgató érkezhet ösztöndíjjal a magyar felsőoktatási intézményekbe, valamint a Magyar Diplomáciai Akadémia is részt vesz fiatal kirgiz diplomaták képzésében.
Szijjártó Péter az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kötelékek szorosabbra fűzését szorgalmazta, ennek keretében pedig szerinte mielőbb alá kell írni az EU–Kirgizisztán kiemelt partnerségi megállapodást, amelyet már 2019-ben parafáltak. A felek a magyar–kirgiz stratégiai tanács harmadik ülésén megállapodást írtak alá az együttműködésről a környezetvédelem területén.
