Azerbajdzsán

Hivatalos neve: Azerbajdzsáni Köztársaság, (azerbajdzsániul: Azərbaycan Respublikası). Lakosság: 10 139 177; alapterület: 86 600 km2; főváros: Baku; hivatalos nyelv: azerbajdzsáni; államforma: köztársaság; pénznem: azeri manat.

Azerbajdzsán a Kaukázus legnagyobb országa. Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Georgia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja. Legnagyobb városai Baku, Sumqait, Ganja, Mingachevir és Lankaran.

Az ország domborzata változatos, keleti részét a Kaszpi-tenger határolja, amit tónak is neveznek. A földrajzilag zárt vízterület a világ legnagyobb tava. Tengernek a rómaiak nevezték el, mivel vizét sósnak találták.

Az ország éghajlata a nyugati hegységben és az északi területeken szélsőséges, itt még nyáron is fagy, míg a Kaszpi-tenger mentén kellemesnek nevezhető, délen, Lənkəran vidékén szubtrópusi.

Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság, a muszlim világ első világi demokratikus köztársasága 1918-ban jött létre, de 1920-ban a Szovjetunió részévé vált. 1991. október 18-án nyerte vissza a függetlenségét.

Kazaksztán

Hivatalos nevén: Kazak Köztársaság (kazakul: Qazaqstan).

Lakosság: 18 776 707; alapterület: 2 724 900 km2; főváros: Asztana; hivatalos nyelv: kazak, orosz; államforma: elnöki köztársaság; pénznem: kazak tenge.

Az országot északról és nyugatról Oroszország, keletről Kína, délről Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, délnyugatról pedig a Föld legnagyobb tava: a Kaszpi-tenger határolja. Ennek ellenére Kazaksztán mégis a világ legnagyobb tengerparttal nem rendelkező országa, ugyanis nem rendelkezik közvetlen kijárattal a világ óceánjaihoz. A világ 9. legnagyobb területű országa. Alapterülete majdnem megegyezik Argentináéval, közel 4-szer akkora, mint Texas állam.

Kazaksztán soknemzetiségű, döntően muszlim, kisebb mértékben ortodox keresztény (pravoszláv) vallású ország. A kazakok általában vendégszeretőek, segítőkészek, a magyarokat rokonnépnek tekintik.

Kazaksztán történelmét egészen a 20. századig az országot uraló különböző birodalmak fennhatóságai határozták meg. A 10. században a török birodalom részét képezte a mai Kazak Állam, majd a mongol birodalom részeként alakult meg a Kazak Kánság a 15. században.

Történelmileg a kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét. 2014-ben az út kazaksztáni, kínai és kirgizisztáni szakaszát az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.

A 19. században az orosz cári birodalom terjesztette ki hatalmát Kazaksztán területére, ahol közigazgatási, katonai egységeket létesített.

Az Orosz Birodalom összeomlását követően Kazaksztán is a Szovjetunió fennhatósága alá került. Az 1960-as évekre Kazaksztánt nagyobb arányban lakták orosz, mint kazak nemzetiségűek.

Kazaksztán 1991. december 16-én kiáltotta ki függetlenségét.

Kirgizisztán

Hivatalos neve: Kirgiz Köztársaság (kirgizül: Кыргыз Республикасы, Kırgız Respublikası). Lakosság: 6 524 195; alapterület: 199 951 km2; főváros: Biskek; hivatalos nyelv: kirgiz, orosz; államforma: köztársaság; pénznem: kirgiz szom.

Az 1991. augusztus 31. óta független egykori szovjet tagköztársaság elképesztően sokszínű és vad természeti látnivalóival az egész régió igazi gyöngyszeme. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt; területén a Kirgiz-hegység, a Tien-san és a Turkesztáni-hegység vonulatai magasodnak. A legmagasabb pontja a 7439 méteres Győzelem csúcs.

Tien-san, azaz Mennyei Hegyek – így nevezik Belső-Ázsia és egyben a Föld egyik legnagyobb összefüggő hegyvonulat-rendszerét. A nyugati, a Kizil-kum-sivatag felé magasodó csücskétől a keleti, a Góbi-sivatagig nyújtózó széléig több mint 2500 kilométer hosszú. A hatalmas hegység az Eurázsiai- és az Indiai-kőzetlemez közeledése és ütközése során torlódott fel (csakúgy, mint a Himalája).

Az ország legnagyobb tava az Iszik-Köl világviszonylatban a kilencedik helyet foglalja el. Az alpesi tavak közül a második legnagyobb a perui Titicaca-tó után. Az 1606 méterrel a tengerszint felett fekvő tavat a Tien-san hegyei veszik körbe. Sóstó, amelynek vize télen sem fagy be, innen kapta a nevét: meleg tó.

Kirgizisztán kultúráját stratégiai fekvése határozza meg. A Tien Shan hegység hágói csak itt járhatóak Kína és Közép-Ázsia között, pont ezért vezetett itt a Selyemút nyugat felé és ezért is tranzitország a mai napig. Ez a pozíció vonzotta a mongol, türk, kínai és orosz hódítókat az évszázadok során.

Törökország

Hivatalos neve: Török Köztársaság, (törökül: Türkiye Cumhuriyeti, Türkiye). Lakosság: 84 937 855; alapterület: 783 562 km2; főváros: Ankara; hivatalos nyelv: török; államforma: elnöki köztársaság; pénznem: török líra.

Törökország transzkontinentális állam – kisebb része Európában, nagyobb része Ázsiában található. Földrajzi helyzete miatt geostratégiai szempontból fontos ország. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Georgia és Örményország, keletről Irán és egy kis részen az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.

Éghajlata igen változatos. Az égei- és földközi-tengeri területeken a mediterrán éghajlat jellemző, enyhe, esős telekkel, meleg, száraz nyarakkal. A fekete-tengeri területek csapadékban gazdagok, 1400 milliméternyi átlaggal, nedves szubtrópusi éghajlattal. A régió keleti részein enyhébb az időjárás, nyugaton szárazabb.

Az első világháború győztesei az Oszmán Birodalmat felosztották, a törökök által lakott területek védelmében 1919-1922 között Musztafa Kemál Atatürk vezetésével sikeres nemzeti honvédő háború zajlott. Ennek következtében alakultak ki Törökország mai határai. Az ankarai Nagy Nemzetgyűlés 1923. október 29-én kiáltotta a Török Köztársaságot. Így az államot és az egyházat szétválasztva egy hangsúlyozottan szekuláris állam jött létre. Ez az időszak óriási reformokkal is járt: a korábbi oszmán törvénykezés helyett bevezették a polgári jogalkalmazást, egyenjogúságot kaptak a nők, áttértek az európai időszámításra és a latin abc-re. A gazdaság főszereplőjévé az állam vált ezzel megindult az ország iparosítása. Ez a rendszer az 1980-as évek második felében nagy változásokon ment keresztül, s ez a folyamat az elmúlt évtizedben is folytatódott.

A törökök és a magyarok kultúrája, történelme számos ponton kötődik egymáshoz. A három évszázados háborúk korát a 18. századtól a magyar ügy segítése váltotta fel. A 18. század elején Rodostóban (török nevén Tekirdağ) alakult ki II. Rákóczi Ferenc emigrációs központja. A világosi fegyverletétel után az Oszmán Birodalom több ezer magyarnak adott menedéket. Kossuth Lajos Kütahyában írta 1850-51-ben alkotmánytervezetét. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc számos főtisztje lépett menekülését követően oszmán katonai szolgálatba. Az első világháború idején szövetségesek voltunk. A Trianon utáni Magyar Királyság első nemzetközi szerződését 1923-ban a Török Köztársasággal írta alá. Kállay Miklós miniszterelnökünk 1944. március 19-én német üldözői elől a budapesti Török Követségen kapott menedéket. Magyarország és Törökország ismét katonai szövetségesek a NATO-ban. A két országot szétágazó kapcsolatok kötik össze napjainkban is.

Üzbegisztán

Hivatalos neve: Üzbég Köztársaság (üzbégül: Ŭzbekiston vagy Ŭzbekistan Respublikasi). Lakosság: 33 469 203; alapterület: 447 400 km2; főváros: Taskent; hivatalos nyelv: üzbég, regionálisan karakalpak; államforma: köztársaság; pénznem: üzbég szom.

Közép-Ázsia legnépesebb országa. Északnyugaton és északon Kazahsztán, keleten és délkeleten Kirgizisztán és Tádzsikisztán, délen Afganisztán és délnyugaton Türkmenisztán határolja, területe az Aral-tó medencéjétől a Tien-sanig húzódik. Qoraqalpoghiston (Karakalpakstan) autonóm köztársaság az ország nyugati harmadában található.

Nyugati részén, a kiszáradó Aral-tó déli partján mocsaras süllyedékek találhatók, ettől keletre a száraz Turáni-alföld, majd még tovább délkeletre, az ország közepén a Kizil-kum sivataga húzódik. Az ország keleti és déli részét a Tien-san vonulatai hálózzák be. Felszínének nagy része sík, a keleten-délkeleten emelkedő, a 4000 méteres magasságot is elérő közép-ázsiai hegyek az összterület egynegyedét teszik ki.

Száraz és napsütéses éghajlat jellemzi, az évi csapadék igen kevés: mindössze 200 mm. A legtöbb csapadék főként télen és tavasszal hullik. A júliusi átlaghőmérséklet 32°C, Taskentben gyakran meghaladja a 40 °C-ot is. Míg Bukharában a nyarakat a nagy hőség jellemzi, addig a hegyekben kifejezetten hűvös lehet az időjárás.

A volt Szovjetunióhoz tartozó állam 1991. augusztus 31-én nyilvánította ki függetlenségét.

Türkmenisztán

Hivatalos neve: Türkmen Köztársaság, (Türkmenistan Respublikasy). Lakosság: 6 341 855;
alapterület: 488 100 km2; főváros: Asgabat; hivatalos nyelv: türkmén; államforma: elnöki
köztársaság; pénznem: türkmén manat.

Türkmenisztán Kazahsztán után Közép-Ázsia második legnagyobb állama, és a régió öt
köztársasága közül a legdélebbi. A Kaszpi-tengertől keletre, Kazahsztántól és Üzbegisztántól
délre, Irántól és Afganisztántól északra fekszik.

A Türkmenisztán teljes területének 70-80%-át kitevő Kara Kum lapos-hullámzó
homoksivataga az ország meghatározó domborzati eleme, melyet délen a 2000 méter felé
emelkedő Kopet Dag hegység zár le, természetes határt képezve Irán és Türkmenisztán
között. A meredek lejtők számos veszélyeztetett fajnak, köztük leopárdoknak és hegyi
juhoknak adnak otthont. A városi települések és a mezőgazdaság az Amu Darya (a történelmi
Oxus) folyó völgyére és az iráni és afgán határ mentén húzódó keskeny szántóföldi sávra
korlátozódnak.

Türkmenisztán klímája a hideg, félszáraz éghajlati besorolás alá tartozik, kontinentális
fekvése miatt a nyarak forróak, szárazak és hosszúak, az ország legforróbb részein a
legmagasabb hőmérséklet megközelíti az 50 °C-ot.

Türkmenisztán rendelkezik a világ negyedik legnagyobb földgáztartalékával, mely a globális
tartalékok mintegy 10 százalékát teszik ki. A földgázon kívül az ország gazdag kőolajban,
kénben, jódban, sóban, mészkőben, gipszben és cementben.

Az 1991. ősze óta önálló Türkmenisztánban a Szovjetuniótól való függetlenedés emléknapját
minden év szeptember 27-én ünneplik. Az ország talán legismertebb nemzeti jelképe az
elegáns megjelenéséről, gyorsaságáról és kitartásáról híres akhal-teke, az egyik legrégebben
háziasított lófajta, a sivatagi nomád türk világ kincse és történelmi szimbóluma.