A keleti nyitás politikája bevált, és Magyarország sokat profitált a türk országokkal folytatott gazdasági együttműködésből – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Baghdad Amreyevvel, a Türk Tanács főtitkárával közös sajtótájékoztatóján Isztambulban.
Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, és tizenegy év után elmondható, hogy a stratégia bevált: az idei év volt a harmadik, amikor a keleti országokból érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, miközben az exportpiacokat is jelentős mértékben bővítettük – jelentette ki a magyar külügyminiszter. A miniszter aláhúzta, hogy a keleti nyitáson belül különös jelentősége van a türk világgal folytatott együttműködésnek. Magyarországot különleges érzelmi kapocs fűzi a türk országokhoz, hiszen történelmi-kulturális örökségünkben számos közös pont található – fűzte hozzá. A felek közötti bajtársias szolidaritás a koronavírus-világjárvány legnehezebb időszakában is megjelent: a Türk Tanács öt tagállama közül négy segített Magyarországnak az első hullámban a védekezéshez szükséges egészségügyi eszközök rendelkezésre bocsátásával – emelte ki Szijjártó Péter. A második hullám során pedig már mi is tudtunk segíteni, miután felépültek a magyar kapacitások – mondta. Rámutatott: tíz év alatt 77 százalékkal nőtt a magyar export a Türk Tanács tagállamaiba. Eközben a kereskedelmi forgalom megduplázódott, és csak idén eddig 43 százalékkal nőtt a magyar kivitel ezekbe az országokba – tette hozzá. A tárcavezető megjegyezte: a Türk Tanács országaiba irányuló export növekedése jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság kívánt mértékű növekedéséhez. Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország csatlakozik a Türk Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségéhez, amelynek következő üzleti fórumát Budapesten szervezik szeptemberben. Emellett az ország részt vesz a Türk Befektetési Alap és a Türk Fejlesztési Bank létrehozásában – közölte. A magyar vízgazdálkodás és agrártechnológiák exportja is lendületet kap, miután létrehozzák a Türk Tanács Aszálymegelőzési Intézetét, amelyben Magyarország is fontos szerepet vállal – jegyezte meg a miniszter. Hozzáfűzte: a magyar felsőoktatás egyre népszerűbb a Türk Tanács tagországaiban élő fiatalok körében, a Magyarország által az öt ország hallgatói számára felajánlott 870 ösztöndíjra körülbelül hatszoros volt a túljelentkezés. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország nem azért csatlakozott a Türk Tanácshoz, hogy bővítse azoknak a szervezeteknek a listáját, ahol megfigyelőként van jelen, hanem azért, mert úgy látja, hogy a világgazdaság jövőbeni növekedéséhez ez a térség nagyban hozzá fog járulni. Aki a világnak ebben a részében hamar meg tudta vetni a lábát, az sokat profitálhatott belőle – hívta fel a figyelmet a miniszter. Magyarország elsőként csatlakozott a tanácshoz megfigyelőként, és ma már ez számokban is mérhető előnyökkel jár számára – mutatott rá. A tárcavezető ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta: magyar vállalatok részt vesznek Hegyi-Karabah közlekedési, egészségügyi, szociális és vízügyi infrastruktúrájának újjáépítésében. Az együttműködés a Magyar-azeri Gazdasági Vegyesbizottság keretein belül történik, és az Eximbank 100 millió dolláros hitelkeretet biztosít az újjáépítésben részt vevő magyar cégek számára.
