A Türk Államok Szervezetének Magyarországi Képviselete által, a világhírű kirgiz író, Csingiz Ajtmatov 93. születésnapja (1928. december 12.) tiszteletére készített kiadványt 2021. november 10-én Hungarian Hommage to Aitmatov (Айтматовго Мажарстандын урмат-сыйы|Дань Уважения Венгрии Айтматову) címmel Biskekben mutatták be a kirgiz közvélemények.
A bemutatóra kiemelkedő kirgiz tudósok, a kirgiz tudományos élet, az oktatás, a művészetek, a kultúra és a közélet képviselői kaptak meghívást, köztük a Külügyminisztérium, a Kulturális és az Oktatási Minisztérium felelős vezetői. Az eseményt az állami és magán média mind kirgiz, mind pedig orosz nyelven közvetítette. A rendezvényre Magyarország biskeki nagykövetsége és a helyi „Uluu Toolor” Kiadó együttműködésében a Kirgiz Nemzeti Könyvtár helyiségeiben, a Csingiz Ajtmatovról elnevezett Kirgiz–Török Kulturális Központban került sor.
Nyitóbeszédében Őexcellenciája Dorogi Sándor, Magyarország első biskeki nagykövete rámutatott arra, hogy Ajtmatov műveinek köszönhetően a magyarok első alkalommal pillanthattak be a kirgiz emberek és Közép-Ázsia mindennapi életébe. Őexcellenciája Askar Aitmatov, aki Kirgizisztán egyik volt külügyminisztere és jelenleg az „Issyk Kul Forum of Aitmatov” Közalapítvány elnöke, megemlékező beszédet tartott, amelyben a hallgatósággal megosztotta azon emlékeit, hogy az édesapja milyen melegen idézte fel a Magyarországgal és a magyar emberekkel történt találkozásait.
Ugyancsak felszólalt Dr. Somfai Dávid, az a magyar turkológus, aki Ajtmatov két művét is közvetlenül kirgizből fordította magyarra, és aki 2006-ban, az író utolsó budapesti látogatása alkalmával a tolmácsa volt. A fenti kiadványnak az „Uluu Toolor” Kiadótól résztvevő szerkesztője, Pamirbek Kazybaev, a kirgiz irodalom szakértője, valamint a Pro Cultura Hungarica emlékérem díjazottja, a kultúra és az irodalom területén eddig folytatott magyar–kirgiz együttműködésről szólt. Egyúttal köszönetet mondott a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseletének és személyesen annak vezetőjének, Dr. Hóvári János nagykövetnek azért a kezdeményezésért, hogy ilyen illusztris kiadványt adtak közre, amelyet a Csingiz Ajtmatov nemzete iránti melegség és együttérzés hat át.
A kiadvány öt cikkből és egy interjúból áll, amelyek Csingiz Ajtmatov hatásának, az általa hátrahagyott kulturális és irodalmi örökség különböző vetületeit ölelik fel. Szerepelnek továbbá az író magyarországi látogatásait felidéző fényképek, csakúgy, mint más fotóanyagok, köztük például a magyarra fordított Ajtmatov-művek fordításainak grafikus tervei. A magyar fél az alábbi anyagokkal járult hozzá a kiadványhoz:
1) A Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviselet vezetőjének, Dr. Hóvári Jánosnak „ … minden eredményt végső soron a kultúra és a szellemiség értékel” című cikke azzal foglalkozik, milyen hozzájárulást tett Ajtmatov a poszt-szovjet és független Kirgizisztán külkapcsolataihoz.
2) Az irodalomtörténész Jánosi Zoltán professzor, a Magyar Napló folyóirat főszerkesztője, „Ajtmatov koordinátái” című tanulmányában azt elemzi, hogy a népi hagyományok és tulajdonságok felhasználásával miképpen hordoznak Ajtmatov művei, annak ellenére, hogy kicsiny népet és nyelvet képviselnek, univerzális üzeneteket.
3) A Iancu Laura által a „Beleestem a háborúba, de győztem„ címmel Dr. Somfai Kara Dáviddal készített interjú az Ajtmatovval és a kirgiz néppel kapcsolatos gondolatait idézi fel. Ezek az íróval történt interakcióin és azon tapasztalatain alapulnak, amelyeket a kiemelkedő magyar turkológus és etnográfus a fordításai, továbbá a kirgiz nép szokásainak és hagyományainak megismerése során szerzett.
Kirgiz részről az alábbi személyek készítettek cikkeket a kiadványba:
1) Eldar Ajtmatov, az író legfiatalabb fia, egyben a biskeki Csingiz Ajtmatov házmúzeum igazgatója, aki édesapja hagyatékáról értekezik.
2) Syrtbaj Musaev, a Kirgiz Köztársaság elnöke alatt működő Nyelvbizottság elnöke azzal foglalkozik, milyen hatást gyakorolt Csingiz Ajtmatov a kirgiz nyelvnek a modern Kirgizsztán állami nyelveként való fejlesztésére.
3) Sultan Raev, a Türk Államok Szervezetének kirgiz főtitkár-helyettese azt boncolgatja, milyen helyet foglal el íróként Ajtmatov a türk világban, illetve milyen szerepet játszott a magyar–kirgiz kapcsolatok erősítésében.